A dokumentum a városrészek vezetőinek álláspontját ismertetve arról is beszámol, hogy országosan, átlagban 60 ezer ember tartozna egy járáshoz, míg ha három-négy kerületből alakulna egy járás, akkor Budapesten átlagosan 250 ezer ember ügyei tartoznának egy központhoz.
    
A BÖSZ azt javasolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), hogy minden kerületben alakítsanak ki körzeti kormányhivatalt, kormányablakkal. Ezek a jelenlegi polgármesteri hivatali épületek valamelyikében jöhetnének létre, ami indoklásuk szerint költségtakarékos és hatékony lenne.
    
A kerületi vezetők azon az állásponton vannak, hogy a városfejlesztési tervekkel is szorosan összefüggő elsőfokú építéshatósági jogkörök, továbbá a környezetvédelmi igazgatás maradjanak önkormányzati hatáskörben. Utóbbit egyebek mellett az allergén növények elleni hatékony fellépés miatt, illetve a zajpanaszok kapcsán is indokoltnak tartják.
    
Hasonlóképp vélekednek az anyakönyvi igazgatásról is, amelyet a városrészek szintén maguknál tartanának, többek között azért, mert állampolgári esküt a polgármestereknél lehet tenni.
    
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője február 20-án jelentette be, hogy lefolytatták a fővárosi járások kialakításáról szóló egyeztetéseket, az észrevételeket pedig továbbítják a kormánynak. A fővárosban a KIM tervezete szerint hét járás jönne létre, de az MTI információi szerint javaslat készülhet egy nyolcadik kialakításáról is.
    
A tervek szerint 2013. január 1-jével létrejövő járásoknak - vagyis az állam legkisebb területi államigazgatási egységeinek - a kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés során - amelyet a KIM folytatott le - több mint 750 javaslat érkezett. Ezek közül több száz irányult arra, hogy egy adott település másik járáshoz tartozzon, illetve eltérő járási székhely kialakítására.

Forrás: MTI