Magyarországon háztartások százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletűre fűtsék fel - áll az Energiaklub legfrissebb kutatásában. A számok azt mutatják, hogy az épületek energetikai korszerűsítése az esetek zömében kiutat jelentene ebből a helyzetből. E munkahelyteremtő erővel is bíró beruházások támogatására az állam mégis nagyságrendekkel kevesebb pénzt fordít, mint a valódi megoldást nem jelentő, segély-típusú kifizetésekre.

Az Energiaklub adatai szerint Magyarországon a háztartások közel egytizede az összes éves jövedelmének több mint egyharmadát költi az energiaszámlák kifizetésére. A kutatás megállapítja, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a nagycsaládosokat, hanem sokkal inkább az egyedülállókat sújtja ez a probléma, és jellemzően nem a panellakásokban, hanem a községekben, családi házakban élő háztartásokat.

A nemzetközi szakirodalom energiaszegénynek nevezi azokat a háztartásokat, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, illetve ha ez jövedelmük egy meghatározott részénél többe kerül. Az Energiaklub elemzésében többek között arra keresi a választ, hogy milyen határ felett tekintjük aránytalanul magasnak egy háztartás energiaköltségeit? Hogyan definiálható az energiaszegénység, s a népesség mely része tekinthető energiaszegénynek Magyarországon? Minderről ugyanis megoszlik a kutatók véleménye, és az EU sem rendelkezik egységes meghatározással.

A kutatás egy lényeges megállapítása, hogy az energiaszegénység nem egyenlő a szegénységgel. Az Energiaklub meghatározása szerint az energiaszegénység szegénységi (azaz társadalmi) és energiahatékonysági probléma egyszerre. Azokról a családokról van szó tehát, amelyek rossz energetikai jellemzőkkel bíró épületben laknak, és részben e rossz hatékonyság miatt az energiakiadásaik aránya magas a jövedelmükhöz képest. Tovább rontja a helyzetet, hogy rossz anyagi helyzetük miatt nem is képesek javítani az épület energiahatékonyságán. A tanulmány mindennek számszerű definícióját is megadja.

Az Energiaklub számításai szerint az energiaszegény háztartások döntő hányada az ingatlan energetikai felújítása, és az ennek köszönhetően megtakarított energiakiadások révén ki tudna kerülni a nehéz helyzetből. Ahogy az Energiaklub egy korábbi kutatásából (NegaJoule2020) kiderül, egy családi ház esetében az épület megfelelő külső hőszigetelése és a nyílászárók cseréje akár 150-300 ezer forintos megtakarítást is hozhat egy háztartásnak éves szinten.

Összehasonlításul: lakásfenntartási támogatásként az erre jogosult háztartások átlagosan 50 ezer forint körüli összeget kapnak egy évben. Hiába térülne meg azonban egy energiahatékonysági beruházás akár néhány éven belül, és hiába jelentene ez valódi kiutat az energiaszegénységből, a lakosság nagy része képtelen finanszírozni egy ilyen beruházást.

Az Energiaklub célja, hogy az energiaszegénység definíciójára tett javaslattal konstruktív vitát indítson el a kérdésben, elősegítendő az érintettek körének meghatározását. A kutatás eredményei abban segíthetik a szakpolitika érintettjeit, hogy - a nemzetközi tapasztalatok és megközelítések ismeretében - hazai, aktuális és kellően részletes adatok alapján vonhassák le következtetéseiket, és a szűkös állami forrásokból célzottan, a valóban rászorulók számára tudjanak egy újfajta támogatási programot kidolgozni. Az Energiaklub legutóbbi kutatása megmutatta, hogy az energiahatékonysági beruházások ösztönzése munkahelyeket teremt, és jelentősen növeli a költségvetés adóbevételeit is.

A tanulmány az Energiaklub weboldalán a Publikációk menüpont alatt érhető el.