Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2021. május 9.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Sok homályos részlet van még az ÖTV tervezet körül
Önkormányzati szakemberek szembesítették véleményükkel az illetékeseket az Önkormányzati megújulás 2011 konferencián

Tanulságos - talán ezzel a szóval jellemezhető legjobban az Önkormányzati megújulás 2011 című, november 3-4-én, Balatonfüreden rendezett konferencia, ahol az önkormányzati vezetők és szakemberek - köztük Gémesi György, a MÖSZ, Schmidt Jenő, a TÖOSZ és Dr. Nánási Éva, a JOSZ elnöke - kihasználták az utolsó lehetőséget, hogy az új ÖTV elfogadása előtt szembesítsék kérdéseikkel és kritikáikkal az illetékes tárcák vezetőit. A heves vitáktól sem mentes rendezvényen kiderült, hogy számos homályos részlet van még az ÖTV tervezet körül, s egy új, minden eddiginél erősebb önkormányzati érdekvédelmi szövetség létrehozásának szükségessége is megfogalmazódott.



 

Török Gábor, Nagy Gábor Tamás, Tállai András, Schmidt Jenő, Szita Károly és Gémesi György az ÖTV-kerekasztalnál

A konferencia első napjának fókuszában a közigazgatási folyamatok változásai álltak. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ismertette az elmúlt évtizedekben, hazánkban lezajlott folyamatokat, majd a tanácsrendszert az önkormányzatisághoz hasonlítva megállapította, hogy bár az utóbbi demokratikusabb, működő képessége korlátozott, mert az állam nehezen tudja keresztül vinni az akaratát a sokszor ellentétes politikai oldalon álló önkormányzatok ellenállása miatt.


Megolajozzák az államgépezetet

Ennek megszüntetése a céljából az új ÖTV tervezetben szétválasztják az államigazgatási és önkormányzati funkciókat. Az államigazgatási feladatokat a tavasszal felállított megyei kormányhivatalokon és a 2013. januárjától működésbe lépő járási hivatalokon keresztül látja el az állam, míg az önkormányzatoknál a helyi, közösségi feladatok megoldása marad. A miniszter szerint mindez a központi akarat gyors és hatékony érvényesüléséhez vezetne, az önkormányzatok pedig - egy sereg közigazgatási feladattól megszabadulva - végre saját, helyi ügyeikre koncentrálhatnának.

Navracsics Tibor előadásában elhangzottakat némileg árnyalta az ebben a témakörben rendezett kerekasztal beszélgetés, ahol az érintett jegyzők és polgármesterek tették fel kérdéseiket és fogalmazták meg aggályaikat a tervezet homályos pontjaival kapcsolatban a közigazgatási tárcát képviselő Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkárnak. A járásokról ugyanis nem tudni még pontosan, mennyi lesz belőlük, hol húzódnak majd a határaik, milyen feladatokat utalnak majd a járási hivatalok hatáskörébe, s mi lesz 2013-tól az önkormányzati hivatalokban dolgozókkal.

Az asztalnál helyet foglaló Dr. Nánási Éva határozottan cáfolta azt a kormányzati vélekedést, miszerint az önkormányzatok által ellátott közigazgatási feladatok színvonala gyenge volna, s nem értett egyet azzal sem, hogy ezeket csak kormánytisztviselők tudnák végrehajtani, a köztisztviselők nem. „Nem hiszem, hogy a legmodernebb közigazgatási egység meg tud állni járási szinten, ha nincsen települési végpontja - fogalmazta Nánási Éva - a jogalkalmazáshoz ugyanis elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete." A JOSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy egyetlen olyan érintett szervezetet sem ismer, amelyet a „széleskörű társadalmi egyeztetés során" megkérdeztek volna. Ezzel együtt nem vitatja a kormány elképzelésének helyességét, s felajánlotta a jegyzők segítségét annak eldöntésében, milyen ügyeket lenne célszerű a járási hivatalokhoz rendelni, s melyeket meghagyni önkormányzati hatáskörben.

ÖTV tervezet, második változat

Még a közigazgatási reformnál is hevesebb vihart kavartak az új ÖTV tervezet önkormányzat feladatokat - egyebek mellett azok finanszírozását, illetve állami átvállalását - érintő javaslatai. Erről a konferencia második napján Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára tájékoztatta az egybegyűlteket. Mint elmondta: az ÖTV tervezet második változatát elfogadta a kormány, s előre láthatóan a jövő héten a Parlament elé kerül. Ebben a második verzióban - az önkormányzati szövetségek javaslatait is figyelembe véve - már nem szerepel a polgármesterek és a jegyzők javadalmazásának csökkentése, s az önálló hivatal működtetéséhez szükséges lélekszám-minimumot is 2000 főre csökkentették.   

Mint Tállai András ismertetéséből kiderült, az elfogadott tervezet szerint a bölcsődei és az  óvodai ellátás, valamint az egészségügyi alapellátás az önkormányzatoknál marad, míg a járóbeteg ellátás és a katasztrófavédelem állami kézbe kerül. A polgármesterek legitimitása jelentősen nő, viszont polgármester nem lehet ezután országgyűlési képviselő. Erősödni fog az önkormányzatok kormányhivatalok általi törvényességi felügyelete, valamint gazdasági ellenőrzése, amit az Államkincstár, illetve az Állami Számvevőszék végez majd. A településeknek nem kell a járásokon belül kötelező társulásokat létrehozniuk; bármekkora településen lehet főállású polgármester; s - ha szükséges - az önkormányzatok adósságkezeléséhez is segítséget nyújt az állam.  


Csak az asztal volt kerek

Az ÖTV tervezetről rendezett kerekasztal megbeszélésen az önkormányzati államtitkár meglehetősen kemény kérdéseket és kritikákat kapott beszélgetőtársaitól, s a közönség soraiból egyaránt. Mint Gémesi György kifejtette: neki legkevésbé a centralizációs törekvés tetszik a tervezetben, ugyanis az állam olyan feladatokat is a kezébe akar venni, amik önkormányzati szinten hatékonyabban megoldhatók. Ilyen például a közoktatás, ahol az önkormányzatoknál csak a fűtői és takarítói faladatok maradnának. Mindemellett hiányzik a normaszövegből egy olyan hatástanulmány is, ami alátámasztja az állami feladatátvétel esetén olcsóbb lenne a közoktatás. „A tervezetben sok jó elképzelés is helyet kapott - fűzte hozzá Gödöllő polgármestere -, de az már most nyilvánvaló, hogy ezek ennyi idő alatt nem valósíthatók meg úgy, hogy hatékonyabb és a költségkímélőbb legyen a rendszer.

A MÖSZ elnöke az elmúlt hónapokban, konferenciák és megyei konzultációk során közel ezer polgármesterrel találkozott, s megállapította, hogy a kistelepüléseken elsősorban az önkormányzati hivatalok lélekszámhoz kötését, illetve az alapfokú oktatás állami kézbe vételét nehezményezik, így, ha tehetné, elsősorban ezt a két rendelkezést venné ki a tervezetből. Az iskolák megszüntetése ugyanis a nemzeti kulturális örökség részét képező falvak gyors elsorvadásához vezet. Gémesi György szerint a legfontosabb kérdés: megmarad-e az 1990-ben létrehozott kétpólusú állami-önkormányzati rendszer, vagy egypólusúvá válik? Gödöllő polgármestere nem érti, miért van szükség az nagyobb állami szerepvállalásra, az állam miért nem tekinti egyenrangú partnereinek  az önkormányzatokat a feladatok végrehajtásában. „Az önkormányzati rendszer életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt 10 évben 1000 milliárd forintot vontak ki a szférából, és még most is működik. A kormánynak van 3200 potenciális partnere, nem kellene lemondania róluk."

Sérelmes továbbá - folytatta Gémesi György -, hogy az ÖTV tervezet nem teszi kötelezővé az önkormányzati szövetségekkel való érdekegyeztetést a kormány számára. A jelenleg folyó érdekegyeztetés látszólagos voltára mindjárt friss példát is hozott: az önkormányzati szövetségek vezetői reggel levelet kaptak Naszvadi Györgytől, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától, hogy délelőtt várja őket egyeztetésre, holott bizonyára tudta, hol vannak, mert éppen a jelzett időpontban kellett volna neki is előadást tartania ugyanezen a konferencián, amit hivatali elfoglaltságaira hivatkozva lemondott...

Szita Károly, a Megyei Városok Országos Szövetsége (MJVSZ) társelnöke és Nagy Gábor Tamás, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) elnöke elégedettebb a tervezettel. Kaposvár polgármestere elsősorban a feladatok települések nagysága szerinti differenciálását üdvözölte, s megállapította: a normaszöveg által kijelölt irányok jók, de teljesen el lehet rontani azokkal a kapcsolódó rendelkezésekkel, illetve későbbi módosító indítványokkal, amiknek még nem ismerjük a tartalmát. A fővárosi kerületek nemrégiben alakult szövetségének elnöke örömmel konstatálta, hogy kikerültek a tervezetből az egyes kerületek összevonására irányuló, illetve a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszert felszámoló javaslatok, s a mostani tervezetet egy jó váznak nevezte, amit majd az ágazati törvényeken keresztül lehet megtölteni tartalommal.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a folyamatszabályozás fontosságát, és a közoktatás helyben tartásáért emelte ki. Jónak tartja a feladatfinanszírozást, csak éppen a rendelkezésre álló források irányából közelítené meg a kérdést, vagyis hogy ha Magyarországon egy évre 1500 milliárd forint áll az önkormányzati szektor rendelkezésére, akkor ezt a pénzt kell a különböző célokra leosztani. A TÖOSZ elnöke szerint már most el kell kezdeni felkészülni 2014-re, amikortól nem lesz az országgyűlésben polgármester. Meg kell erősíteni az érdekvédelmet, egyetlen, minden eddiginél erősebb érdekszövetségnek kell létrehozni, hogy az kívülről nagyon keményen, véleményezhesse, és hatékonyan befolyásolhassa a kormányt a törvényalkotásban.


Mi is az a feladatfinanszírozás?

Szintén kiemelt témája volt a konferenciának az önkormányzati finanszírozás kérdése, amiről előbb a Naszvadi Györgyöt helyettesítő Berczik Ábel, az NGM főosztályvezető-helyettese beszélt, majd kerekasztal körül folytatódott a kérdés boncolgatása. Berczik Ábel a jelen sokkoló számadataival kezdte: 2002 óta megtízszereződött az önkormányzatok adóssága, ami pillanatnyilag 1200 milliárd forintot tesz ki, ráadásul ennek több mint fele deviza-tartozás. Idén háromszor annyi önkormányzatot kellett adósságkezelési eljárás alá vonni, mint tavaly, míg 1800-2000 település gazdálkodása évek óta ÖNHIKI-vel csak tartható életben.

A főosztályvezető-helyettes ezután rátért az ÖTV-re, mely szerint jövő januártól, bizonyos - egyelőre meg nem határozott - összeghatár felett csak a kormány engedélyével vehet fel hitelt, vagy bocsáthat ki kötvényt egy önkormányzat; s egy település éves kötelezettség vállalásának mértéke nem haladhatja meg az adott év bevételeinek 50 százalékát. A kötelező feladatokat normatíva helyett feladatfinanszírozással támogatja majd az állam, hogy működési hiány többé sehol se keletkezhessen, míg az önként vállalt feladatok ellátásának költségeit saját bevételeiből kellene kigazdálkodnia a településeknek, amihez ezen túl települési adók kivetésére is lehetőség nyílik.     

Mindez nem hangzana rosszul, csak az emberek már nem terhelhetők újabb adókkal, ráadásul ezek az adómorált és település versenyképességét is jelentősen rontanák - derült ki a kerekasztal körül helyet foglaló polgármesterek és gazdasági szakemberek reakcióiból. Arra viszont nem derült fény, mit is ért a tárca feladatfinanszírozás alatt, és milyen források állnak ehhez rendelkezésre. Miután az ÖTV tervezet erről egyáltalán nem tesz említést, a főosztályvezető-helyettes csak azt válaszolhatta a MÖSZ elnökének: erről az ágazati törvények rendelkeznek majd.

Az adósságállománnyal kapcsolatban több kérdés is felmerült. Mi lesz az önkormányzati szféra 1200 milliárdos adósságával, amiből a megyék konszolidációjával mindössze 170 milliárdot vesz át az állam? Miért a sok esetben hitel nélkül gazdálkodó kistelepüléseket büntetik önálló iskoláik és hivatalaik elvételével, amikor az adósságállomány túlnyomó részben a nagyobb városok, megyeszékhelyek kölcsöneinek, illetve kötvény-kibocsátásának „köszönhető"? Előbbivel kapcsolatban Berczik Ábel egy olyasfajta részleges konszolidáció lehetőségére utalt, mint a főváros esetében az egészségügyi intézmények, és az azokhoz kapcsolódó adósság állami átvétele, utóbbira csak kínos mosollyal tudott felelni.

MP

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2021 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu