Napvilágot látott a nemzeti erdőstratégia tervezete
A tervezet többek között a klímaváltozás és az energiafüggőség jelentette kihívásokra igyekszik megfelelő válaszokat találni
A Földművelésügyi Minisztérium az erdészeti politikáért felelős kormányzati szervezetként a korábbi stratégiai dokumentumok alapján elkészítette a 2016-2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégia tervezetét. A célkitűzés olyan stratégia megalkotása volt, amely az erdő sokrétű funkciói közötti megfelelő egyensúly megteremtését szolgálja.
A tervezet megfogalmazza az aktuális feladatokat, kihívásokat – így például a klímaváltozás, a természetvédelemi területek kezelése, az energiafüggőség – és azokra megoldási lehetőségeket vázol fel. Emellett a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák dinamikus folyamatainak összehangolása, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása is a kiemelt feladatok közé tartozik.
A tervezet bemutatja a szakpolitikai területeken elérendő rövid- és középtávú célokat, egyúttal keresi és megadja az erdővédelemmel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre a válaszokat. Ennek alapján az erdőket társadalmi jelentőségüknek, természetvédelmi szerepüknek és környezetgazdálkodási súlyuknak megfelelően kell a következő évtizedekben kezelni.
A tervezet szerint figyelembe kell venni, hogy az erdő életközösség, gazdasági és természetvédelmi alapokra épülő rendszer, ami nemcsak az élet sokszínűségét őrzi, de olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek értéke felbecsülhetetlen és ennek megfelelően jellemzően nem piacosítható. Mindezt alapul véve az erdő, mint élettér és alapvető társadalmi-gazdasági érték védelmében, az erdőgazdálkodási kezelési módszerek hatékonyságának fejlesztése érdekében a folyamatosság fenntartása mellett készült el a tervezet.
A tervezet megfogalmazása alapján a nemzeti prioritások és a piaci hatások mellett globális szinten az erdőgazdálkodásra az energia-, a klíma- és vidékfejlesztési politika, a természetvédelem, és a vízgazdálkodás gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az uniós tagállamok, így Magyarország erdőgazdálkodása számára is meghatározó jelentőségű az EU szakpolitikai és jogi keretrendszere. A magyar erdészetpolitikai törekvéseket ennek a meglehetősen bonyolult külső feltételrendszernek a figyelembe vételével lehet és kell kialakítani és folyamatosan aktualizálni.
Ennek alapján a tervezet fő céljai között szerepel többek között az erdőborítottság megtartása és növelése, az erdők védelmi szerepének erősítése, az erdők klímavédelmi szerepének előtérbe helyezése, a magánerdő-gazdálkodás, valamint a magyarországi fafeldolgozó-ipar fejlesztése, erősítése, a vidéki munkaerő megtartása és a munkahelyteremtés, a turizmus fejlesztése és fenntartása, az erdő- és vadgazdálkodás harmonizálása, az oktatási és a kutatási tevékenységek fejlesztése, illetve az ágazati kommunikáció erősítése.
A tervezet lényeges eleme a fafeldolgozó ipar működésének optimalizálása. Az elképzelések szerint az erdők egyéb funkcióinak sérülése nélkül növelni kell az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar gazdasági versenyképességét.
A stratégia tervezete foglalkozik a fa, ipari célú felhasználásával, szem előtt tartva a globális környezetvédelmi és iparfejlesztési, energetikai feladatokat is, mint például a légköri szénmegkötés és a tárolás elősegítése. További fontos feladatot jelent a nem fa termékek fenntartható hasznosítási lehetőségeinek feltárása, illetve az eddig alacsony szinten hasznosított úgynevezett erdei melléktermékek fenntartható hasznosításának.
A tervezet közigazgatási egyeztetése folyik, a minisztériumok közötti egyeztetéskor koncepciója módosulhat.
A Nemzeti Erdőstratégia itt megtekinthető.
Forrás: FM