Napokon belül csaknem kétezer településen veszi át a lakossági kéményseprőipari szolgáltatást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A szervezet megbízott főigazgatója szerint a kritikák ellenére felkészültek a feladatra. Tollár Tibor arról is tájékoztatta a Magyar Időket, hogy a kormányváltás előtti elhanyagoltság után az elmúlt hat évben jelentős lépéseket tettek az önkéntes tűzoltóságok megerősítésére, melyek támogatása idén már eléri a 600 millió forintot. 

A hivatásosoknál szintén komoly fejlesztéseket hajtanak végre: 2018-ig 108, Magyarországon gyártott tűzoltófecskendőt állítanak rendszerbe, s a következő évtizedben az is elérhető lesz, hogy a teljes járműpark hazai gépekből álljon.

2016. Július 1-jétől az ország 1835 településén veszi át a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a lakossági kéményseprőipari szolgáltatást, míg a többi helységben változatlanul gazdasági társaságok végzik. Az átalakítást számos bírálat érte. A kritikusok részint azt támadták, hogy a gáztüzelésű kéményeket a jövőben csak kétévente, míg a vegyes tüzelésűeket évente kell ellenőrizni, amit életveszélyesnek tartanak. Alapvetően kétségbe vonták az OKF alkalmasságát az új feladatok ellátására.

Tollár Tibor, a katasztrófavédelem megbízott főigazgatója a Magyar Idők kérdésére a szervezet tapasztalataira hivatkozott, amikor kijelentette: alaptalan az aggodalmaskodás. A szén-monoxid-mérgezéses és kéménytüzes esetekben a katasztrófavédelem évek óta gyűjti az adatokat.

Ezek szerint a szén-monoxid-mérgezések jellemzően nem a koromlerakódásra, hanem a szellőztetés elégtelenségére, illetve műszaki hibára vezethetők vissza, a tűzesetek hátterében pedig nagyon gyakran az áll, hogy a házi szeméttől a gumiabroncson át a nedves fáig mindent a kazánban próbálnak eltüzelni.

„Gyakori, hogy a szakszerűtlen házi bekötés vezet szerencsétlenséghez” – fejtette ki a tűzoltó vezérőrnagy. Tollár Tibor hangsúlyozta: a nyílászárók cseréjénél sokan elfeledkeznek arról, hogy az új ajtók, ablakok szinte hermetikusan zárnak, ezért elengedhetetlen a rendszeres szellőztetés és – egyébként fogyasztási szempontból is – fontos évente ellenőriztetni a fűtőberendezést.

„Ami a szolgáltatói tevékenységet érinti, készen állunk a feladatra, elsejétől küldjük az értesítéseket, és július 18-tól megkezdődik az ellenőrzés, de szükség esetén a köztes időben is ki tudnak szállni a kollégák bármely helyszínre”– közölte Tollár Tibor. A megbízott főigazgató elmondta: mintegy 1,8 millió kémény tartozik a szolgáltatási területükhöz, amelyek ellenőrzéséhez körülbelül négyszáz emberre van szükség. A tavasszal meghirdetett állásokra majdnem kétszeres volt a túljelentkezés. A felvételt nyertek jellemzően többéves tapasztalattal rendelkező mesterek és kéményseprő szakmunkások.

A katasztrófavédelem vezetője az év egyik kiemelkedő eredményének nevezte, hogy a félezernyi önkéntes tűzoltó egyesületeknek szánt állami támogatás a 2010-es összeg ötszörösére, 600 millió forintra nőtt. A vezérőrnagy szavaiból kiderült: a kormányváltást megelőző évek elhanyagoltsága sokat ártott ezeknek a szervezeteknek. Az elmúlt években viszont komoly fejlesztések kezdődtek ezen a területen, s ennek köszönhetően idén már negyven felett lesz az önálló beavatkozásra jogosult önkéntestűzoltó-egyesületek száma.

Az efféle csoportok jelentős szerepet vállalnak a vidék védelmében, mivel működési területük elsősorban azokat a szakmai körben fehér foltoknak nevezett zónákat fedi le, amelyeket a hivatásosok nem tudnának 25 percen belül elérni. A civilek munkája tehát fontos kiegészítője a hivatásos tűzoltókénak, s mivel ők a szabadidejüket áldozzák fel a közösség érdekében, az erkölcsi és az anyagi megbecsülés egyaránt kijár nekik. „Nem lehet elvárni tőlük, hogy csak saját zsebből finanszírozzák a működésüket” – húzta alá.

Az elmúlt években az OKF-nél is jelentős fejlesztés kezdődött: nyolc laktanya és 41 katasztrófavédelmi őrs épült. De ennél talán szembetűnőbb folyamat a tűzoltógépjárművek cseréje. A katasztrófavédelem vezetője felidézte, hogy utoljára 1997 és 1999 között volt példa nagyobb korszerűsítésre – akkor körülbelül 200, Rosenbauer gyártmányú fecskendőt szereztek be. A 2000-es években viszont csak elvétve volt alkalma a szervezetnek az elhasználódott munkagépek helyett újakat vásárolni. Emiatt az évtized végére már 43-féle gépjárműfecskendő volt használatban.

„Egy ilyen színes gépparkot lehetetlen gazdaságosan működtetni. Az alkatrészek beszerzése sokszor csak egyedi gyártásban lehetséges, ráadásul a kiképzést is jelentősen megnehezíti. Ezért találtuk ki, hogy a Herost, amely a tűzoltóság járműjavítója volt, a felügyeletünk alá vonnánk, és rajta keresztül biztosítanánk a szükséges járműveket. A gyártás 2012-ben kezdődött, előbb a Renault-val, majd a Rábával együttműködésben” – fejtette ki a megbízott főigazgató.

Mint a lap megtudta, az OKF önerőből évente legfeljebb tíz új tűzoltófecskendőt tud rendelni a Herostól. Egy uniós programnak köszönhetően azonban a katasztrófavédelemnek lehetősége nyílt ezt a számot megtízszerezni. 2018-ig 14,5 milliárd forintból 108 tűzoltófecskendőt vásárolnak, további hatmilliárdból pedig vízszállító és erdőtüzes járműveket rendeltek a felügyeletük alá tartozó cégtől. A járműcsere az EU-s forrás kimerülése után sem áll le, a 2020-as években így várhatóan már csaknem kizárólag Magyarországon gyártott gépjárművekkel dolgozhatnak majd a katasztrófavédelem tűzoltói. A leszerelt, de használható eszközöket az önkéntesek kapják majd meg.

Forrás: Magyar Idők