Kétórás sztrájkot tartott 2016. június 22-én reggel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A sztrájk célja, hogy a kormány 2016. október 1-jétől biztosítson átlagosan 30 százalékos béremelést és életpályamodellt az önkormányzati tisztviselők számára. A kormány szerint azonban az önkormányzati köztisztviselők béremelése települési, és nem kormányzati kompetencia. 

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára az Origónak elmondta: a sztrájkban a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő körülbelül 15 százaléka – mintegy 100 alapszervezet – vett részt, amit ő tisztességes helytállásként értékelt. Az önkormányzati dolgozók ugyanis korlátozott sztrájkjoggal rendelkeznek: sztrájk csak ott szervezhető, ahol van működő szakszervezeti alapszervezet, és a tagok 50 százaléka támogatja a kezdeményezést.

A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy csak az elmúlt két hétben 18 új alapszervezet alakult azért, hogy így ők is csatlakozhassanak a sztrájkhoz. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy kérésüknek nagy a támogatottsága.

Nőnek a bérek, de nem mindenkinek

A kormány áprilisban jelentette be, hogy egységes állami tisztviselői kart hoz létre. Ebbe a kategóriába először a járási hivatalokban dolgozók, a következő két évben pedig a megyei kormánytisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozók kerülnek át. Az átsorolás jelentőségét az adja, hogy a jövőben a kormány csak az új, állami tisztviselői kar tagjainak fizetését tervezi emelni– első körben a körülbelül 20 ezer járási hivatalban dolgozóét, július 1-jétől 30-50 százalékkal.

A települési önkormányzatokban dolgozók így a jelek szerint kimaradnak az átsorolásokból, és az ehhez kötött béremelésekből is. Ez 37 ezer munkavállalót jelent, akik kétharmadának fizetése 8 éve nem nőtt – ez reálértéken számítva nagyságrendileg 30 százalékos csökkentést jelentebben az időszakban.

Nem a kormány dolga

A kormány korábban úgy reagált az önkormányzatokban dolgozók követelésére, hogy az ő fizetésük emelése nem kormányzati kompetencia, ezért, ha fizetésemelést kérnek, forduljanak az ezért felelős önkormányzatokhoz. A szakszervezet szerint viszont az önkormányzati feladatellátás és az illetmények megállapítása a kormányon, a parlamenten és a jogalkotáson múlik, így nem értenek egyet ezzel az érveléssel.

Boros Péterné arról beszélt: a kormány álláspontja a fentieken kívül azért sem helyes, mert itt nem csak a béremelésről van szó, hanem megfogalmazása szerint egy lehetséges „vidéki társadalmi feszültségről” is. Az önkormányzatoknál ugyanis humánerőforrás-krízis alakulhat ki, mivel aki tud, az inkább a magasabb fizetést nyújtó járási hivatalokban folytathatja a munkát.

Ha pedig emiatt egy települési önkormányzat működésképtelenné válik, akkor a kormánynak kell kezelnie a helyzetet – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a hivatalokban már most is jelentős a munkaerőhiány. Egyre nehezebben találnak pénzügyest, pályázati vagy építéshatósági szakembert, bruttó 160 ezer forintos fizetésért ugyanis nem lehet építésmérnököt találni Magyarországon. Emiatt az önkormányzatoknál ellehetetlenülhet az ügyfelek kiszolgálása is.

Tárgyalni szeretnének

Boros Péterné azt mondta: eddig merev ellenállással szembesültek, de el szeretnék érni, hogy kormány tárgyaljon velük. Az önkormányzati érdekszövetségekkel elkészítették szakmai koncepciójukat, egy törvénytervezetet a közszolgálati életpályáról a hozzárendelt bértáblázattal, amely a követelésüknek megfelelő béremelést is tartalmazza. Ezt az önkormányzati érdekszövetségekkel közösen szeretnék a kormány elé terjeszteni. Boros Péterné hozzátette: ha ez nem sikerül, a kormány ismét „kijelöli utunkat”. Ez esetben egész napos sztrájkot hirdetnek, és megjegyezte: azt szeretnék, ha a kormány látná, ez nem csak egy „szakszervezeti vezető hőbörgése”, hanem a szakma egységes követelése.

Forrás: Origo - MTI