Több polgármester szerint nem szólt előre a kormány, hogy az iskolák államosítása nem lesz ingyen, de ez azért sejthető volt. Jön a szolidaritási hozzájárulás, amelyről Gémesi Györgynek a szocializmus jut eszébe. Schmidt Jenő és Szita Károly szerint pedig csak annyi pénzt szabadna elvonni az önkormányzatoktól, amennyit eddig fizettek, és ráadásul csak azoktól kellene, amelyeket a mostani államosítás érint – olvasható a hvg.hu cikkében.

Bár Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a polgármestereknek és a hvg.hu-nak is azt mondta másfél hete, hogy a teljes államosítás után az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulást fizetniük az iskolák működtetéséhez, pár nappal később kiderült, ez nagyon nem így lesz. A költségvetéshez pénteken beadott módosításból derült ki, az állam nagyjából 50 milliárdot von el az önkormányzatoktól, ebből 21 milliárdot vár úgynevezett szolidaritási hozzájárulásként.

A szolidaritási hozzájárulást a tervek szerint az a település fizeti, ahol az adóerő-képesség – vagyis a helyi adóbevétel leosztva a lakosságszámmal – meghaladja a 32 ezer forintot. A hozzájárulás mértéke sávosan nő, a tehetősebb településektől tehát több pénzt szednek be szolidaritási hozzájárulás címén.

Több polgármester is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy bár a kormány nem egyeztetett velük, sejtették, hogy a végén ők fizetik a számlát. Schmidt Jenő Tab fideszes polgármestere és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke egyenesen úgy fogalmazott: amikor hallották Palkovicsot, megmosolyogták.

Miért pont ennyi?

A hvg.hu által megkérdezett polgármesterek közül többen is az alapos számításokat hiányolták, és nemcsak a vesztes Tab, hanem a nyertes Kaposvár polgármestere – mindketten fideszesek, egy-egy önkormányzati szövetség elnökei – is ezt mondja. Szerintük csak annyi pénzt szabadna elvonni az önkormányzatoktól, amennyit eddig fizettek, és ráadásul csak azoktól kellene, amelyeket a mostani államosítás érint.

Schmidt Jenő szerint a hozzájárulás kiszámolásánál nem elég csak az adóerő-képességet figyelembe venni, még legalább 40 fontos paraméter van, például az iskola állapota vagy a foglalkoztatottak száma.

Ezzel egybehangzó véleményt mondott Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) Regionális Kutatások Intézetének igazgatója, aki szerint „az önkormányzatok költségvetési finanszírozása, támogatása önmagában nem igazít el abban a kérdésben, hogy a települések mennyit költöttek az iskolájukra”, mert nagyon eltérő körülmények között működtetik az intézményeiket.

A többség ugyanis szerinte erőn felül hozzájárult az iskola költségeihez. Nem csak pénzzel, az átfogó intézményrendszerükkel, szakembergárdájukkal, szervező erejükkel is besegíthettek az intézményeknek. A centralizált rendszer ráadásul szerinte pazarlásra ösztönöz, hiszen „a költésekre nem lehet rálátni, nem lehet befolyásolni, az ott dolgozók ügyességén is múlik, ki, mit tud elismertetni. A centralizációt indokoló cél sem valósul meg, csak látszólag igaz, hogy a szolgáltatások minőségét így lehet csak kiegyenlíteni. ” Az kérdés, hogy a nagyjából 50 milliárd mire lesz elég.

Schmidt Jenő szerint más baj is van: miután a szolidaritási hozzájárulást már nem tudják semmilyen normatívából levonni, így az lényegében pluszbefizetésnek minősül a helyi társasági adóból, ami szerinte a kettős adóztatás tilalmába ütközhet. „Ez is egy megközelítés, hogy a helyi adót azért szedi az önkormányzat, hogy az állami feladatot finanszírozza, de akkor az állam minek szed adót?!”

Ez amúgy nem egyedi elv: Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökének szavaiból kiderül, a rászorultságot figyelembe nem vevő, ingyenes óvodai étkeztetés is helyi iparűzési adóból megy.

Gémesi a szolidaritás ideológiáját tartja felemásnak, szerinte a gazdagabb települések eddig is segítették a körülöttük lévő, szegényebbeket, például sport vagy kulturális programok szervezésével – mondja. „Láttunk már olyat, hogy a sikeresebbektől elvették a profitot, de ez a szocializmus.” Gémesi szerint emiatt motivációjukat veszthetik az önkormányzatok, hogy minek gazdálkodjanak jobban, ha az állam úgyis elveszi tőlük a pénzt.

Schmidt azt is igazságtalannak tartja, hogy eddig sokat költöttek energetikai beruházásra, próbálták költséghatékonnyá tenni az üzemeltetést, most pedig azt mondják, hogy „kösz, ennyi volt, fizessétek az eddigi többszörösét”.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: hvg.hu