Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2022. május 20.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Egyre többen kényszerülnek minden nap ingázásra
A népszámlálási adatok alapján 1,34 millióan lakhelyüktől eltérő településen dolgoztak

Már nemcsak a falvakban, hanem a kisebb városokban is egyre nehezebb munkát találni, ezért sokan vállalják, hogy lakhelyüktől eltérő településen dolgozzanak. Ma már a munkavállalók több mint egyharmada ingázik rendszeresen, ami sokszor órákat vesz el az életükből – írja a Világgazdaság.


A tendencia növekedése mögött az áll, hogy a gazdaság szerkezete egyre inkább megváltozik: a falvakban és a kisvárosokban jóval kevesebb a cég, mint a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban, s a multinacionális vállalatok is a nagyvárosokban telepednek meg. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Budapesten meghaladja a 100-at, a nagyobb városokban 80 körül ingadozik, a falvakban viszont utóbbinak a fele jellemző.

A népszámlálási adatok alapján 1,34 millióan lakhelyüktől eltérő településen dolgoztak, míg 2 millió 545 ezer embernek nem kellett elhagynia lakóhelyét a munkába járáshoz. Azóta minden bizonnyal tovább növekedhetett az ingázók száma – ahogy a foglalkoztatottaké bővült –, s akár 100 ezerrel is meghaladhatja a népszámlálási adatokat. Egy részük, mintegy 150 ezer fő ráadásul nem is mindig ugyanoda megy dolgozni.

A fő irány a községből a városba áramlás volt – emeli ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmánya. A lakóhelyükről eljárók 37 százaléka községből városba járt be dolgozni, miközben ezzel ellentétes irányba csak 7 százalékuk ingázott. A városokon belül kiemelkedő Budapest és a megyei jogú városok munkaerővonzása, tízből négyen ugyanis ezekre a településekre ingáztak. Budapestre több mint 220 ezren járhatnak be dolgozni, főleg az agglomerációból, de Székesfehérvárra és Győrbe is 30 ezren csak a munka miatt mennek naponta. Miskolcra, Debrecenbe és Pécsre 20 ezer körüli munkavállaló járhat be.

Sokan költöztek ki a nagyvárosokból

Az ingázás nem csak a gazdasági átalakulás, az iparosodás, a városiasodás, s így a falvak és kisvárosok elnéptelenedésének eredménye. Főleg a 2000-es években sokan költöztek ki a nagyvárosokból a környező településekre, zömében olyan, viszonylag stabil anyagi helyzetű családok, amelyekben van megfelelő jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott – mutat rá a statisztikai hivatal. Nekik viszont általában továbbra is abban a városban van a munkahelyük, ahol korábban lakott a család, vagyis azóta bejáró dolgozóként járnak nap mint nap munkába.

A legnagyobb utat a fővárosba ingázók teszik meg – igaz, nem biztos, hogy ők utaznak a leghosszabb ideig, hiszen itt a legfejlettebb az infrastruktúra. Budapestre átlagosan 31 kilométerről érkeznek az ingázók, de a fővárostól több mint 80 km-re fekvő települések is tartoznak a vonzáskörzetéhez. A megyei jogú városok közül Székesfehérvárra ingáznak a legmesszebbről, átlagosan 23 km-ről. Székesfehérvár mellett az alföldi térségekben fekvő vonzásközpontok többségébe is nagyobb átlagos távolságból járnak be, mint ami a megyei jogú városokra általában jellemző. Hódmezővásárhelyre és Debrecenbe 19, Szegedre átlagosan 18 km-ről érkeznek. Az ország nyugati részén (Szombathely, Zalaegerszeg, Nyíregyháza) jellemzően 15 km-es távolságokat láthatunk.

Súlyosbodik az elnéptelenedés

Nem mindenki vállalja a napi ingázást, így egyre több település néptelenedik el. A falvak és aprófalvak népességének csökkenése folytatódott az ezredfordulót követően, s mostanra már nemcsak a falvakat, hanem a kisebb városokat is fenyegeti az elnéptelenedés. Budapesten például csak 1 százalék körül csökkent a lakosság száma az ezredforduló óta, a városokban viszont 2-4 százalékos mérséklődést mért a KSH. Legjelentősebben, 14 százalékkal az aprófalvak (vagyis az 500 főnél kevesebb lakosú községek) népessége csökkent az elmúlt 14 évben, ezeket a településeket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés. A belső vándorlás csak Budapesten és a városokban tompította a népesség fogyását, miközben a falvakat a születéseket meghaladó halálozások mellett az elvándorlás is sújtotta.

Az ingázóknak így sokkal hosszabb ideig tart az utazás. A helyben lakók több mint négyötöde kevesebb mint 30 percet utazik, és mindössze 4 százalékuknak kerül több mint egy órába, hogy eljussanak munkahelyükre. Ezzel szemben az ingázók mindössze fele ússza meg fél óránál kevesebb utazással, és 14 százalékuk 60 percnél többet utazik.

Forrás: Világgazdaság

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2022 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu