Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 19.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Több kerület küzd hasonló problémával, mint Óbuda
Rákosmente polgármestere szerint nincs realitása annak, hogy a Budapest környékén lévő településeket a fővároshoz csatolják

A Budapest mentén zajló szuburbanizációs folyamat miatt több kerületi polgármester apróbb módosításokat hajtana végre a főváros határán, ám a jogszabályok és az agglomerációs települések ennek gátat szabhatnak – olvasható az Origo 2016. február 18-án megjelent cikkében.


Módosítaná Budapest jelenlegi közigazgatási határát Óbuda polgármestere. Bús Balázs szerint a kerület szélein lévő lakótelepek inkább a fővároshoz kapcsolódnak. A városhatár módosításához parlamenti döntésre és esetenként népszavazásra lenne szükség, így megvalósulásához nem fűz túl sok reményt Óbuda vezetője. 

Nem segítenek

Valós problémát vetett fel Óbuda polgármestere. Csakúgy, mint a III. kerület esetében, Rákosmente környező településeinek lélekszáma is dinamikusan nőtt az elmúlt években, új lakóparkok épültek a régióban – erről már Riz Levente beszélt az Origónak. A XVII. kerület első embere szerint az agglomeráció lakói nagyszámban használják közútjaikat, parkolóikat, oktatási és egészségügyi intézményeiket.

A rákosmenti iskolákba járók közül 522 gyermek az agglomerációban él. A XVII. kerületi okmányiroda ügyfeleinek több mint 30 százaléka szintén az agglomerációból érkezik. A települések semmilyen formában nem járulnak hozzá a költségekhez – mondja Riz Levente.

Próbáltak tárgyalni a környező településekkel, hogy járuljanak hozzá a költségekhez, de ennek nem volt eredménye. Jogszabály segítségével kell rendezni a problémát – véli a politikus. Szerinte a jelenlegi jogi környezetben nincs realitása annak, hogy a Budapest környékén lévő településeket a fővároshoz csatolják.

Légiesítés

Zöldi Péter építész nem biztos abban, hogy a város és az agglomeráció együttműködésének javítását a határok megváltoztatásával lehet elérni. Szerinte a megoldás az lehetne, ha a merev közigazgatási határokat a főváros mentén inkább légiesítenék. Erre nagyon jó példa az Európai Unió gyakorlata, ahol bár megvannak az országhatárok, de az utóbbi évtizedekben sokat tettek az adminisztratív akadályok lebontásáért.

A Budapest-környéki kis települések minden bizonnyal élesen reagálnának arra, ha a saját területükből akarnának kihasítani. Sok vezető közigazgatási rendszerekben gondolkozik, miközben Nyugat-Európa több városában sikerült a problémák egy jelentős részét megoldani. A szakember példaként a közlekedést hozta föl. Míg Budapesten és az agglomerációban különböző díjszabás van, addig például Berlin térségben 50 települést egyesít a közlekedési vállalat egységes tarifával.

1909-ben is bővítettek volna

Budapestet 1873-ban hozták létre Pest, Buda és Óbuda összevonásából. Akkor még 10 kerülete volt a fővárosnak, majd 1930-ban négy új kerületet hoztak létre, kettőt-kettőt Budán és Pesten. Budapest közigazgatási határának a kiterjesztését már egy 1909-es Kincses Kalendáriumban megjelent cikkben fölvetették.

A Duna bal partján Újpest, Rákospalota, Dunakeszi, Fót, Rákosszentmihály, Csömör, Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Pécel, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár, Dunaharaszti. A Duna jobb partján Csepel, Albertfalva, Budafok, Kistétény, Nagytétény, Budaörs, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Solymár, Üröm, Pilisborosjenő, Békásmegyer, Budakalász és Szigetmonostor. Ezek azok a községek, amelyekkel először ki akarták bővíteni Budapest határát.

Városi nyomok

A tanulmányok során azonban csakhamar rájöttek, hogy mind a harminc községnek a fővároshoz való csatolása sem a községeknek, sem a fővárosnak nem állna érdekében, s azért csak azoknak a községeknek a hozzácsatolását javasolták, amelyekben a városi életnek legalább a nyomai megvannak, vagy amelyek reményt nyújtanak arra, hogy bennük városi élet fejlődni fog.

Ezek szerint Budapesthez a Duna bal partján hét községet, a Duna jobb partján négyet csatolnának. Mégpedig a Duna bal partján Újpestet, Rákospalotát Palotaújfaluval, Rákosszentmihályt, Cinkotát Mátyásfölddel, Rákoskeresztúrt Rákosligettel, Kispestet Szentlőrinccel és Erzsébetfalvával, a Duna jobb partján Csepelt, Albertfalvát, Budafokot és Kistétényt.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Origo

 

 

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu