„A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem. A fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron „oldja meg” az új törvény, hogy a Fővárosi Önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá” – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet Tarlós István főpolgármester tett közzé 2015. december 22-én a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatban.

Tarlós István főpolgármester nyilatkozata

Az „egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” című, 2015. december 15-én a Parlamentben elfogadott, úgynevezett „salátatörvény” rendelkezik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, illetve a forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításával is. Az említett módosítások elvileg a fővárosi tömegközlekedés működési finanszírozását hivatottak biztosítani.

A módosításokban foglaltak nem azt tartalmazzák, amit én kezdeményeztem. A fővárosi tömegközlekedés 25 éves finanszírozási problémáját csak azon az áron „oldja meg” az új törvény, hogy a Fővárosi Önkormányzat többi kötelező feladatát teszi forráshiányossá.

Az állam a módosítással semmit nem tett hozzá az általa adott feladat ellátásához, hanem az eddigieknél is kevesebbel járul hozzá a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához. A 2016. évi elvonásnál jóval kevesebb a HIPA (helyi iparűzési adó) fővárosi részesedésének kismértékű, 1,5 százalékos emelése, de azt sem az állam adja többletként, hanem a kerületeknek eddig átadott kontingensből – a kerületi költségvetésekből – veszi el.

Ismereteim szerint nem történt meg a feladatok és források mértékének összehasonlítása. Az összes többi kivetett adóval pedig nem a Főváros rendelkezik, a Budapesten befizetett személyi jövedelemadóból pedig aránytalanul keveset kap vissza.

Ezzel az intézkedéssel a Főváros költségvetésében 20,7 milliárd forint működési hiány keletkezik. Ezen kívül a módosított törvény figyelmen kívül hagyja a Főváros nagyon indokolt, előkészített fejlesztési igényeit, illetve EU-s pályázatai önrészeit. A 2014-2020 között Magyarországra érkező uniós pénzeknek amúgy is mindössze mintegy 3 százaléka (c.ca 340 milliárd forint) kerül jelen tervek szerint Budapestre.

Miniszterelnök Úrral ezért a tegnapi, hosszú egyeztetésen – bár tettünk kisebb lépéseket – de ebben a kérdésben nem egyeztünk meg.

Fenti törvénymódosításban foglaltakkal Budapest főpolgármestereként nem értek egyet, nem fogadhatom el, és úgy gondolom, hogy a Főváros kötelező feladatellátása elvárható állami finanszírozásának problémáját Miniszterelnök Úrnak sem sikerült egyelőre korrigálnia.

Megegyeztünk viszont abban, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a Főváros. (A törvény alapján ez nem is feladata. A BKK és a szakminisztérium közötti korábbi megállapodásban foglaltak szerinti, a „Budapest 21” szerződés alapján megfogalmazott finanszírozás nem realizálódott, az agglomerációs önkormányzatok csak 0,6 milliárd forinttal járultak hozzá a költségekhez, így a Fővárosnak a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége képződött.) Így erről a kérdésről az agglomerációs településeknek az állammal kell egyeztetnie és tárgyalnia a jövőben.

Miniszterelnök Úr ígérete szerint a Kormány és a városvezetés között az egyeztetés januárban folytatódik.

Tarlós István
főpolgármester