Együttműködés a 2024-es budapesti olimpiáért
Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett ötkarikás eseményt
Együttműködési megállapodást írt alá 2015. december 7-én a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról. A dokumentumot – amely rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról – kilencen látták el kézjegyükkel.
Tarlós István főpolgármester a politikai összefogásra hívta fel a figyelmet, s kijelentette, „óvatos optimizmussal” tekint a magyar pályázatra. „Mozgalmas két év következik, 2017 nyarán Budapest lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak, ez pedig nagy próba lesz számunkra, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem sokkal ezután, ősszel, Limában dönt a 2024-es játékok rendezőjéről – mondta a főpolgármester. Hozzátette: siker esetén kevesebb, mint hét év áll rendelkezésre a felkészülésre és a szükséges beruházások megvalósítására, ami nem kevés idő, de egy olimpiai felkészüléshez nem is sok, ezért „lazsálni nem lesz lehetőségünk2.
Tarlós István emlékeztetett rá, hogy a NOB egy éve fogadta el az Agenda 2020 elnevezésű reformcsomagot, támogatva az olcsóbb és megtérülő játékokat, az ideiglenes és elbontható helyszíneket, a több városban történő, akár országhatárokon túlnyúló rendezést.
„Ez előnyös a közép-európai városok, elsősorban talán Budapest számára is” – jelentette ki a főpolgármester.
Tarlós arról is beszélt, hogy Magyarország az egyetlen, száznál több olimpiai aranyérmet nyert ország, amely még nem rendezhetett ötkarikás eseményt, s „pozitív ténynek” nevezte, hogy a budapesti pályázatot a magyar lakosság egyre nagyobb többsége támogatja. Utalt a PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmányra, amely szerint az olimpiához kapcsolódva a nemzetgazdasági többletjövedelem 2015 és 2030 között 1100 milliárd forintra becsülhető, „ami több az olimpiához szükséges nettó államháztartási befektetés összegénél”.
A főpolgármester hangsúlyozta, „nem szabad a megaberuházások kísértésébe esni”, nem az athéni út a követendő, az olimpiához szükséges infrastruktúrát, létesítményeket a józan szempontok figyelembevételével kell megtervezni. Pozitív példának a 2012-es londoni játékokat hozta fel.
Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője azt mondta: Budapest erős és esélyes pályázó, amelynek az javaslata a NOB számára, hogy vele közösen tegye működővé, váltsa valóra a gazdaságos olimpia reformját, együtt ültessék át a gyakorlatba az Agenda 2020 reformot. Fürjes hangsúlyozta, a fővárosnak a legösszetettebb globális választáson kell helyt állnia, „a feladvány” pedig az első közép-európai, egyben az első magyar olimpia. Fürjes szerint az Agenda 2020, valamint Magyarország húszéves fejlődési pályája, illetve az, hogy egy „igazi olimpiai nemzet vagyunk”, adja a pályázat erős alapját.
„Ma nem tudunk olimpiát rendezni, de közel 10 év múlva akarunk házigazdák lenni, s akkor pontosan 20 éve leszünk az Európai Unió tagjai, addigra 20 ezer milliárd forint uniós támogatást költünk infrastrukturális fejlesztésekre, tehát akkor a játékoktól függetlenül is eljutunk odáig, hogy meg tudjuk rendezni az olimpiát – mondta.
Fürjes kiemelte: a pályázat szerint a magyarországi olimpia „nemzeti olimpia” lesz, 100 százalékos összhangban az Agenda 2020-szal, s a cél az, hogy az országnak ne legyen olyan pontja, ahonnan nem lehet 90 perc alatt valamelyik ötkarikás eseményt megközelíteni. A sikerhez a kormánybiztos szerint három feltételnek kell teljesülnie: kell egy hiteles történet Budapestről, egy részletes és alapos olimpiai terv, illetve egy „hatékony, ügyes, jó” kommunikáció.
Fürjes jelezte: az olimpiai védnökök testülete megváltozott formában tovább működik, létrehozzák a Budapest 2024 sportolói bizottságot, amely aktívan részt vesz a pályázat kidolgozásában, érvényesíti a sportolók szempontjait, s amelynek egyetértése nélkül, összhangban az „athletes first” olimpiai elvével, nem nyújtanak be pályázatot.
A testület elnöke, Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, tiszteletbeli elnöke pedig Kárpáti György háromszoros ötkarikás győztes vízilabdázó, a Nemzet Sportolója lesz. A MOB és a fővárosi önkormányzat létrehozza a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t, amelynek sportigazgatója Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a városépítészeti, műszaki ügyek igazgatója pedig Finta Sándor fővárosi főépítész lesz. A társaság feladata lesz többek között az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikációs tevékenység szervezése.
A kormánybiztos hozzátette, már a pályázati részvétel is győzelem, mert ma a világon naponta emlegetik Budapestet a másik három kandidálóval, Los Angelesszel, Rómával és Párizzsal együtt, így a pályázatnak megfizethetetlen reklámértéke van.
Fürjes szerint technikailag hibátlan pályázatra van szükség, a 2017-es vizes vb-t és a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált tökéletesen kell megrendezni, mert a NOB-tagok „kis túlzással innen utaznak Limába” a 2024-es helyszínkijelölő ülésre.
A felek a most aláírt megállapodásban rögzítették, hogy a pályázat folyamatának stratégiai irányítása és vezetése, a pályázati eljárásban részt vevők tevékenységének koordinálása Fürjes Balázs feladata, azzal, hogy az ő tevékenysége és eljárása nem csorbíthatja a MOB és a fővárosi önkormányzat jogait és hatáskörét.
A megállapodást Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, Szabó Bence MOB-főtitkár, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Fürjes Balázs, Szabó László a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál a NOB tagja, valamint Kovács Ágnes, Kárpáti György, és Kovács István ökölvívó olimpiai bajnok írta alá.
Forrás: MTI