Évente akár milliárdos nagyságrendű megtakarítással számolhatnak a megyei jogú városok azzal, hogy az állam átvállalta adósságukat – derült ki Magyar Idők körkérdéséből. A konszolidáció után azoknak a nagyvárosoknak is megjött a fejlesztési kedve, amelyek gazdálkodását korábban a tartozások kötötték gúzsba.

Az adósságszolgálat tavaly körülbelül 3,3 milliárd, idén 3,7 milliárd forint megfizetése alól mentesítette a miskolci önkormányzatot, ez az összeg az átvállalás nélkül 2018-ban és 2019-ben pedig több mint négymilliárd forint lett volna. „A milliárdos tehercsökkenés az elkövetkező évekre is pozitív gazdasági hatással lesz, ennek egyik következménye a költségvetés nagyobb mozgástere” – hangsúlyozta Koczák Szilvia sajtószóvivő. Miskolcon ennek köszönhetően öt többmilliárdos és tucatnyi több száz milliós fejlesztést hajtottak végre.

Győrben éves szinten körülbelül 700 millió forintot takarítanak meg azzal, hogy az állam átvállalta a város adósságát. A felszabadult forrásból igyekeznek magasabb színvonalú szolgáltatásokat biztosítani, tovább erősítik a helyi gazdaságot és fejlesztik az ipari parkot. „Győr költségvetése a konszolidáció előtt is stabil volt, az adósságállományunk körülbelül hatmilliárd forintot tett ki, a fejlesztésekhez mindig rendelkeztünk elegendő forrással. Ez annak ellenére is igaz volt, hogy tíz százalékkal csökkentettük az iparűzési adót” – jegyezte meg Domanyik Eszter, a győri önkormányzat kommunikációs osztályának vezetője.

Kecskeméten az adósságátvállalás miatt megmaradó összeg tavaly meghaladta az 1,7 milliárd forintot, idén pedig az 1,5 milliárdot. „Kizárólag önkormányzati beruházásként az utóbbi két évben összesen 23 pályázatunk valósult meg, illetve zárul le a közeljövőben, amelyek összköltsége csaknem 15 milliárd forint. A fejlesztésekhez a szükséges önerő és a nem támogatott kiadás körülbelül 450 millió forint volt” – tájékoztatott Takács Valentina, az önkormányzat kommunikációs vezetője. Hozzátette: saját forrásból csaknem 3,5 milliárd forintot fordítottak olyan fejlesztésekre, beruházásokra, amelyeket nem pályázati keretből finanszíroztak.

Pécsen kiemelték, hogy a várost 2010 előtt irányító szocialista vezetések felelőtlenül vettek fel hatalmas hiteleket úgy, hogy ők sem tudták, miből lehet majd visszafizetni a kölcsönöket. „A kormány adósságátvállalása nélkül az önkormányzatnak idén és jövőre körülbelül 3-3, 2017-ben már több mint 3,5 milliárd forintot kellene fizetnie a törlesztésre és kamataira. Mindez azt jelenti, hogy nemhogy fejlesztéseket nem tudott volna indítani az önkormányzat, hanem csődbe ment volna” – közölte Girán János alpolgármester. A politikus hangsúlyozta, az adósságátvállalás után az önkormányzat kényelmesen, stabil költségvetéssel működik, jut forrás pályázati önrészekre. A város várhatóan a következő négy évben több mint tízmilliárd forintnyi pályázati pénzt hívhat le amellett, hogy a Terület- és településfejlesztési operatív programból 30 milliárd forint értékű fejlesztést is megvalósít.

Nyíregyházán az év végéig összesen több mint 7,1 milliárd forintot nyernek azáltal, hogy az állam átvállalta az adósságot. Az összeg egy részét szállítói tartozások kifizetésére fordították, emellett – kezesség beváltása miatt – a százszázalékos tulajdonosi részesedésű társaságuk, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. 2005. évi kötvénykibocsátásból eredő adósságát törlesztették. A megmaradt forrásból az elmúlt években milliárdos nagyságrendben épültek új utak és járdák, szépültek meg közparkok. Karbantartják és folyamatosan felújítják a város bölcsődéit, óvodáit, iskoláit.

Egerben is évente több száz millió forinttal javult a város gazdálkodásának egyenlege azzal, hogy megszabadultak az adósságtól. „A település adósságának átvállalása, valamint plusz kormányzati források bevonása megteremtette annak a lehetőségét, hogy ebben az Eger számára kulcsfontosságú időszakban úgy valósítsuk meg a fejlesztéseinket, ahogyan azokat elterveztük. Eger többmilliárdos nagyságrendű vagyonnal gyarapodott az elmúlt esztendőkben” – mutatott rá Zentai László, az önkormányzat médiareferense.

Szekszárdon az adósságkonszolidációnak köszönhetően évente körülbelül 315 millió forint többlet marad egyéb fejlesztésekre az önkormányzatnál. „A megmaradt összeg révén eddig 890 millió forint pályázati pénzt sikerült lehívni, amelynél az önerőt, a tervezettnél magasabb közbeszerzési árajánlat miatti különbözetet, illetve az el nem számolható költségeket tudtuk finanszírozni” – jelezte Böröcz Máté kabinetvezető. A városban többek között a Szekszárdi Hajléktalan Gondozási Központ éjjeli menedékhelyet újították fel, valamint napelemes rendszert alakítottak ki a Garay János Gimnáziumban.

Pálfi-Németh Tünde, a dunaújvárosi önkormányzati sajtószóvivője jelezte, hogy 2015-ben a város csaknem 780 millió forint többletforráshoz jutott az adósságkonszolidáció miatt. Az idén 1,2 milliárd forint pályázati pénz lehívását tervezték, amihez 137 millió forint önerő szükséges. „Saját, önkormányzati forrásból valósulhattak meg a járdaépítések városszerte és a szabadstrand modernizációja is, a kemping fejlesztésével párhuzamosan” – fűzte hozzá Pálfi-Németh Tünde.

Szegeden azt közölték, hogy a kormány sokkal több pénzt vont el, mint feladatot. „Így nem beszélhetünk arról, hogy mennyivel növekedtek az ilyen irányú lehetőségeink” – tette hozzá Vécsey Ágnes, a csongrádi megyeszékhely önkormányzatának szóvivője.

Veszprémben arról tájékoztattak, hogy az adósságátvállalás miatt éves szinten körülbelül 650-700 millió forint felhalmozási hitel tőke- és kamattörlesztésétől mentesült a város, az összeg egy részét fejlesztésekre fordították, fordítják.

Forrás: Magyar Idők