Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. július 18.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Mind többen térnek vissza a háztáji gazdálkodáshoz
A polgármesterek úgy vélik, elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető a pozitív tendencia

Vidéken egyre többen találnak vissza a hagyományos életformához, és művelnek veteményeskertet, valamint tartanak állatokat – ez a Magyar Időknek nyilatkozó polgármesterek szerint egyértelműen a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Sok múlik azon is, hogy milyen egy-egy település vezetése, mert a jó példa ragadós. Ha egy faluban az önkormányzat gazdálkodik, akkor a lakók is inkább kertészkednek otthon.


Óriási szerepe van abban a közfoglalkoztatásnak, hogy mind többen kapnak kedvet otthon a konyhakerti növénytermesztéshez és állattartáshoz – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Faluszövetség elnöke, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere.

Szabó Gellért szerint nagyon sokan vannak, különösen az elmaradt térségekben, akiket az önkormányzatok felvesznek mezőgazdasági munkára, állattartásra, majd otthon is folytatják a tevékenységet. – Sőt, a szomszéd is kedvet kap a gazdálkodáshoz, és ő is műveli a földjét. Ez egy lépés az önfenntartás felé, ezzel érvényesülhet a „segíts magadon, az Isten is megsegít” elv – fűzte hozzá Szabó Gellért.

Nálunk is egyre többen művelik a kertjeiket, aminek részben az az oka, hogy az emberek igyekeznek ezzel is spórolni – jegyezte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bátorliget polgármestere. Antal Mihály elmondta, nemcsak a konyhakertek vannak visszatérőben, sokan tartanak állatot is. „Most osztottunk szét ötezer kacsát, családonként mindenki harmincat kaphatott, a legtöbben éltek is a lehetőséggel. Az állatokhoz egy alapítványon keresztül jutottunk hozzá, nekünk összesen alig több mint 110 ezer forintot kellett fizetnünk a kacsákért” – hangsúlyozta Bátorliget első embere.

A Baranya megyei Cserdi polgármestere is azt emelte ki, hogy a vidéki ember főként a közfoglalkoztatás miatt nem felejt el kertészkedni. „A program tanítja az embereket, és sikerélményt ad” – fogalmazott Bogdán László, aki szerint helyben az állattartás is egyre népszerűbb. Tapasztalatai szerint mind többen foglalkoznak sertéstartással. – A tendencia pozitív, és az emberek végre nem egy malacot tartanak egy kis ólban, hanem akár 3-4 disznót is nevelnek családonként, ami nagy dolog. Mint ahogy az is örömteli, hogy egyre több disznóvágás van a településen – jelezte Bogdán László.

A horvát–magyar határ közelében fekvő Kölkeden a polgármester tendenciát nem tapasztal, ugyan de ő is úgy látja, hogy a településen több olyan ember kezdett el otthon kertészkedni, aki korábban nem tanult bele ebbe a kultúrába. Ez főként a középkorúakra igaz, és részben a szükség motiválja őket. „Az idősebb korosztály kitartóan műveli a kertet, hiszen fiatalon ezt látta otthon, és még akkor is dolgozik, ha nincs rá szüksége és fölösleget termeszt. Addig tüsténkednek a kertben, amíg élnek és mozognak. A fiatalokat viszont nem érdekli a kert, még a családjuknak sem nagyon segítenek. Végignézik, ahogy az öregek kínlódnak, élvezik a munkájuk gyümölcsét, de semmit nem tesznek érte” – mutatott rá Csomor Tibor, aki szerint lenne pedig hová fejlődni, mert harminc éve sokkal többen kertészkedtek. „Most sok a parlagon levő föld, míg mások esetleg gyümölcsfákat ültetnek a kertjükbe, mert azokkal kevesebbet kell foglalkozni” – tette hozzá.

A Balaton partján fekvő, Veszprém megyei Paloznakon – főként a tó közelsége miatt – az emberek jellemzően nem foglalkoznak sem kertészkedéssel, sem állattartással. Utóbbi már csak azért sem lehetséges, mert a szomszédok sem néznék jó szemmel. „Nálunk a díszkert a jellemző, az emberek maguk és az itt nyaralók miatt is igényesek. Ráadásul itt nincs munkanélküliség, mindenki eljár dolgozni, és megveszi azt, amire szüksége van. S a munka miatt nincs is idejük az embereknek veteményessel foglalkozni” – jegyezte meg a polgármester. Czeglédy Ákos hozzáfűzte, hogy megszűnt a háztáji szőlőtermesztés is. Az emberek eladták a szőlőterületeiket, amelyeket az egy-két nagyobb helyi pincészet vásárolt fel.

A tolnai Gyulajon azonban éppen ezzel ellentétes a tendencia. Dobos Sándorné polgármester arról számolt be, hogy a helyi programoknak köszönhetően egyre többen művelik meg kertjeiket, és tartanak állatokat. A településen részt vettek a „Nyúl-unk a munkáért” és a „Vesd bele magad” programokban, de beneveztek a Legszebb konyhakertek versenybe is.

„Elindult helyben a húsfeldolgozónk, ezért két családhoz hat malacot helyeztünk ki. Ők tartották az állatokat, majd egy az övék maradt, míg ötöt vissza kellett adniuk, amelyeket a húsüzemünkben feldolgoztunk. Szeretnénk, ha majd többen együttműködnének velünk” – emelte ki Dobos Sándorné, aki hozzátette: korábban sok olyan család kezdett el nyúllal is foglalkozni, amely előtte nem tartott állatot. „A legnagyobb sikert a gyerekek körében értük el, akik  az óvodában és az iskolában kertészkednek, majd többen rávették a szüleiket, hogy otthon is legyen veteményeskertjük. Ezt meglátta a szomszéd, aki szintén kedvet kapott a kertészkedéshez” – hangsúlyozta Gyulaj első embere.

Forrás: Magyar Idők

 

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu