Legalább háromszázezer család várna Magyarországon szociális bérlakásra, ám ilyen itthon szinte csak mutatóban akad. Gond van a piaci bérleményekkel is: a felkapottabb területeken már a tehetősebbek is alig tudják megfizetni ezeket, a szegényebbek pedig már mindenhol esélytelenek. Győr és Kecskemét külön kategória, a két településen az autógyárak miatt a fővárosinál is durvább lakásínség van – írja a Magyar Nemzet.

A hazai lakásoknak csupán 8 százaléka bérlakás, beleértve az önkormányzatiakat is, ez az arány pedig évek óta nem változott. Ehhez képest az uniós országokban az ilyen ingatlanok aránya átlagosan harminc százalék körüli, egyes államokban pedig ennél is lényegesen magasabb: a németeknél és az osztrákoknál például ötven százalék körüli. Itthon a szociális bérlakás végképp hiánycikk, ezek aránya a három százalékot sem éri el: alig több, mint százezer ilyen lakhely van az országban, miközben Ausztriában az otthonok 23, Franciaországban 17 százaléka ilyen.

A hazai arányokat ráadásul a budapesti számok is erősen torzítják. „A mi nyilvántartásunkból például kiderül, hogy Budapesten 88 ezer bérlakás van önkormányzati kézben, amibe nem beleértendő az állami fegyveres testületek, tehát a katonaság és a rendőrség bérlakásállománya. Ha azt nézzük, hogy a fővárosban 2 millió ember él, rájuk pedig nagyságrendileg 750 ezer lakás jut, akkor azt látjuk, hogy a 88 ezer lakás ennek 12 százaléka. Ezt egyenlíti ki 8 százalékra az országos átlag, ami jól mutatja, hogy vidéken végképp rossz a helyzet. Vannak olyan kisebb települések, ahol bérlakás egyáltalán nincs” – emeli ki Németh Miklós ingatlanforgalmi szakjogász, az önkormányzatok ingatlankezelőit összefogó Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára.

A helyzet még Szlovákiában is sokkal jobb, a szabályozás már ott is kedvezőbb. Ennek oka az, hogy felismerték, a kisebb településeken az önkormányzatnak kell lakásokat építeni, illetve ingatlanokat vonni be a bérlakásállományba. „Erre náluk a tavaly január 1-jétől érvényben lévő szabályozás lehetőséget is ad, azóta a korábbi 4-5 százalékos bérlakásarány egyre nő. Nálunk erre gyakorlatilag nincs mód, nincs meg az a biztonság, ami lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok bérlakást építsenek vagy ingatlanokat vásároljanak erre a célra. Ahhoz, hogy ez megkezdődhessen, rendbe kellene tenni a jogszabályi környezetet, módosítani kellene a lakástörvényt és megfelelő pénzügyi kondíciókat kellene teremteni” – emeli ki a főtitkár.

Mint mondja, próbálkozások így is vannak, például Szombathelyen az önkormányzat a magánpiacról von be ingatlanokat bérlakásnak, és azoknak, akik ezekre rászorulnak, egyfajta lakbértámogatást is ad. A fővárosi XIII. kerületben passzív bérház is épült, a városrészben pedig az elmúlt 13-14 évben összesen mindegy 600 bérlakás létesült. Kőbányán szintén történt építkezés, de máshol ez nem jellemző, noha az önkormányzatok mindenhol rendelkeznek telkekkel. Viszont többségüknek a már meglévő bérlakásállomány fenntartása, felújítása is gondot okoz. Miskolc például nagyjából hétezer önkormányzati bérleményével küszködik, Szegeden és Győrben is nagyságrendileg ennyi ilyen ingatlan van csak. Debrecenben és Pécsett ötezer önkormányzati lakásról tud a szövetség, míg Zalaegerszegen 1500 ilyen otthon érhető el.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Magyar Nemzet