Hat településen tartanak 2015. január 25-én időközi önkormányzati választást, ebből egy helyen nemzetiségi képviselőket választanak. Három nemzetiségi választás azonban – bár kitűzték – elmarad, mert nem indult annyi jelölt, ahány tagú testületet kellett volna választani.

A Tolna megyei Aparhanton azért lesz időközi polgármester-választás, mert tavaly októberben egy jelölt sem indult a polgármesteri székért, így a választás jelölt hiányában elmaradt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnyárádon ősszel szavazategyenlőség alakult ki az első helyen a független Bárdos József Szabolcs és a Fidesz–KDNP jelöltje, Sümegi Péter között, így a választás akkor eredménytelen lett, január 25-én ezért időközi polgármester-választást tartanak a településen.

A Vas megyei Pápocon pedig azért kell polgármestert választani, mert az októberben megválasztott független polgármester, Horváth Tibor Józsefné lemondott.

A Pest megyei Pilisen a 8. számú egyéni választókerületben kell képviselőt választani, ősszel ugyanis ugyanannyi szavazatot kapott az első helyen végző két jelölt (az MSZP-s Marsovszki István és a Fidesz–KDNP jelöltje, Török Mária Anna), így a választás eredménytelen lett.

Ugyancsak szavazategyenlőség miatt kell időközi képviselő-választást tartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári 8. számú egyéni választókerületében: a független Balogh Sándor és a Jobbik jelöltje, Rojkó László kapott azonos számú szavazatot.

Január 25-én egy időközi, települési szintű nemzetiségi választást is tartanak az országban. Egerben azért kell időközi választást tartani, mert ősszel három képviselőt kellett volna választani, de a névjegyzékben szereplő 26 választópolgárból csak hárman mentek el szavazni, és valamennyien a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület jelöltjére, Trombitás Béla Lászlóra szavaztak. A jogszabály szerint azonban abból nem lehet képviselő, akire egy szavazatot sem adtak le.

Három további nemzetiségi választást is tartottak volna, ám Halászteleken, Monokon és Mezőhegyesen az időközi választás elmarad, mert nem indult annyi jelölt, ahány tagú testületet kellett volna választani.

Halászteleken azért lett eredménytelen a választás októberben, mert három képviselőt kellett volna választani, azonban a névjegyzékben szereplő 26 választóból mindössze nyolc ment el szavazni, és valamennyien Lakatos Tiborra, az Anosztru Országos Cigány Egyesület jelöltjére szavaztak.

Mezőhegyesen ugyancsak három képviselőt kellett volna választani a román nemzetiségi önkormányzatba, de a névjegyzékben szereplő 26 választópolgárból csak ketten mentek el szavazni, és mindkét voks érvénytelen volt.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon pedig azért írták ki az időközi választást, mert októberben megválasztották ugyan a roma települési nemzetiségi önkormányzat három tagját, a testület azonban mégsem alakult meg a rendelkezésére álló idő alatt. A nemzetiségekről szóló törvény szerint ugyanis a nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke a választást követő tizenöt napon belüli időpontra hívja össze, az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két alkalommal, a választás napjától számított harminc napon belüli időpontban kerülhet sor.

A három településen, ahol megfelelő számú (három) jelölt hiányában marad el a települési nemzetiségi időközi választás, már nem tűznek ki több időközi választást, a településen élő nemzetiségi választópolgárok legközelebb a következő általános választásnál szavazhatnak a nemzetiségi képviselőjelöltekre. Ez azt jelenti, hogy Monokon és Halásztelken a romák, míg Mezőhegyesen a románok maradnak helyi nemzetiségi önkormányzat nélkül 2019-ig.

Forrás: MTI