Majdnem mindenütt van esélyegyenlőségi program
Július közepéig 3078 településen készítették már el a komplex esélyegyenlőségi programot
Elkészült Magyarország több mint háromezer településének helyi esélyegyenlőségi programja – jelentette be Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2014. július 17-i, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az esélyegyenlőségi programok a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) – az EMMI felnőttképzési és módszertani háttérintézménye – gondozásában készültek el, európai uniós támogatással. A projekt költségvetése 1,2 milliárd forint volt.
A sajtótájékoztatón Czibere Károly kiemelte: korábban is készítettek az önkormányzatok idősügyi vagy éppen ifjúságügyi stratégiát, de a most elkészült helyi esélyegyenlőségi programok komplexitására korábban nem volt példa. Az önkormányzatok igyekeztek komolyan venni a feladatot, közelmentek a problémákhoz, nehézségekhez és korábban nem látott intenzitással térképezték fel az erőforrásokat, lehetőségeket, kapcsolatrendszereket – jegyezte meg.
Elmondta, a helyi programok nem szorítkoznak kizárólag az önkormányzatok saját szociális intézményrendszereire, hanem feltérképezik a civilek, egyházak programjait, azok eredményét, és azt, hogy azok miképpen építhetőek be az önkormányzati programokba. Az államtitkár hangsúlyozta: a programok tükrözik a társadalmi problémák kezelésének új módját, vagyis azt, hogy „közel kell menni a problémákhoz”, azokat a maguk komplexitásában kell kezelni, és ágazatközi párbeszéden alapuló segítséget kell nyújtani.
Jelezte: a korábbiakhoz képest nem csak az a feltétele a hazai és uniós fejlesztési források elérésének, hogy rendelkezzen ilyen programmal az önkormányzat, de folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a programok, amelyekhez az önkormányzatok forrást igényelnek, mennyire illeszkednek a helyi esélyegyenlőségi programokhoz.
Czibere Károly kiemelte: a programok öt évre készültek, de kétévente felül kell vizsgálni azokat, így folyamatosan nyomon követhető, hogy „az önkormányzat mennyire csak a papírnak dolgozott” és mennyire elkötelezett a célok megvalósításában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a programnak legalább olyan fontos része a kiértékelés, visszacsatolás, mint az elkészítés, mivel az értékelés során dől el, melyek azok az önkormányzati tervek, amelyek valóban eredményre vezettek. Hozzátette: ezeket „árgus szemekkel” kell figyelniük a szakpolitikusoknak, mert ezek hasznosítása országos közpolitikai jelentőséggel bír.
Emlékeztetett arra: több olyan felzárkózási program indult az elmúlt négy évben, amely ilyen helyi kísérletekből nőtt ki. A TKKI 2012 szeptembere óta nyújt támogatást a helyi önkormányzatoknak abban, hogy elkészítsék helyi esélyegyenlőségi programjaikat, és felkészíti a kormányhivatalokat a programok nyomon követésére.
Az önkormányzatok az esélyegyenlőségi programokban feltárták a célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyerekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) helyzetét, majd a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal együttműködve célcsoportonként különböző intézkedési terveket dolgoztak ki.
A programban 100 mentor illetve asszisztens segítette a részt vevő 3147 települést az esélyegyenlőségi programok elkészítésében, július közepéig 3078 település készítette el programját, 3008-at pedig már az önkormányzatok el is fogadtak. A programban egyelőre különböző okok miatt körülbelül 30 önkormányzat nem vett részt – például forráshiány okán vagy azért, mert más okból nem kívánnak részt venni pályázatokon –, ám bármikor csatlakozhatnak és megalkothatják helyi esélyegyenlőségi programjukat a TKKI mentorinak segítségével.
Forrás: MTI