Megújult a Számvevőszék javaslatainak struktúrája
Beszélgetés Dr. Benedek Máriával, az ÁSZ felügyeleti vezetőjével
Az Állami Számvevőszék 2014-től az önkormányzatok belső kontrollrendszere ellenőrzéséről szóló jelentéseiben új, tömörített struktúrájú javaslatokat fogalmaz meg az ellenőrzöttek részére. Az ellenőrzött szervezet vezetője azonban továbbra is köteles a jelentés kézhezvételét követően készítendő intézkedési tervében a jelentésben foglalt valamennyi intézkedést igénylő megállapítást figyelembe venni. Interjú Dr. Benedek Máriával, az ÁSZ felügyeleti vezetőjével.
- Az új struktúrájú javaslatokat az önkormányzatok belső kontrollrendszerét értékelő ellenőrzések esetében alkalmazzák először. Mire fókuszálnak ezek az ellenőrzések?
- Az önkormányzatoknál az elmúlt évtizedekben nem került sor a belső kontrollrendszer egészét tekintve a kialakítás, működtetés megfelelőségének ellenőrzésére, pedig fontos társadalmi érdek, hogy az ÁSZ ellenőrzés alá vonjon korábban ellenőrizetlen területeket. Alapvetően ez indokolta az ellenőrzések 2012-es megindítását, amelyek elsődleges célja a közpénzügyek átláthatósága, rendezettsége megteremtésében való hatékony szerepvállalás, a jól irányított állam kiépítésének elősegítése. Ennek érdekében az ÁSZ elkötelezett a korrupció elleni fellépés iránt, ellenőrzéseivel közreműködik a korrupciós kockázatok és a korrupció elleni fellépés hatékony és eredményes eszközeinek beazonosításában, alkalmazásában, továbbá használatuk elterjesztésében, az integritás alapú közigazgatási kultúra kialakításában. A 2013-tól megújított programja alapján zajló, az önkormányzatok belső kontrollrendszerét értékelő ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy a belső kontrollrendszer elemeinek kialakítása, a pénzügyi folyamatokban kulcsszerepet betöltő teljesítésigazolás és érvényesítés, és a belső ellenőrzés szabályos működése biztosította-e az önkormányzatnál a közpénzfelhasználás szabályosságát, hozzájárult-e az értéket teremtő rend követelményének érvényesüléséhez.
- Miért volt szükség a javaslati struktúra megújítására?
- A számvevőszéki ellenőrzések intézkedést igénylő megállapításai, javaslatai a korábbi struktúrában megismételték a számvevőszéki jelentés részletes megállapításokról szóló fejezetében foglaltakat. Az ismétlés elkerülése, valamint a jelentés terjedelmének rövidítése érdekében az intézkedést igénylő megállapítások ezentúl lényegkiemelésre fókuszált, tömörített formában jelennek meg. Az új struktúra szerint az intézkedést igénylő megállapítások nem tartalmazzák a tételes jogszabályi hivatkozásokat, mivel azok a jelentés részletes megállapításainál már szerepelnek. Minden esetben tartalmaznak viszont pontos hivatkozást az egyes részletes megállapításokra.
- Milyen változások történtek a javaslati struktúrában?
- A javaslatokban a korábban alkalmazott gyakorlat – a polgármesternek tett javaslatokat kivéve – helyett főszabály szerint az államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtásáról, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletek belső kontrollrendszerre és a gazdálkodásra – kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás – vonatkozó hivatkozásai szerepelnek a feltárt hiba, hiányosság tárgykörétől függően. A belső kontrollrendszer tekintetében az említett jogszabályhelyek általános jelleggel írják elő a költségvetési szerv vezetője számára, hogy felelős a belső kontrollrendszer kialakításáért, illetve működtetéséért. Az intézkedést igénylő megállapításoknál megújított formában szerepelnek a jelentés részletes megállapításaira való hivatkozások is. A feltárt hiányosságok, szabálytalanságok táblázatba foglaltan, sorszámmal jelennek meg a részletes megállapításoknál. Azok megfelelő pontjára, alpontjára, valamint a hiányosságokat tartalmazó táblázatban szereplő sorszámra való hivatkozás elegendő és egyértelmű információt nyújt az ellenőrzött szervezet vezetője részére az intézkedési terv-készítési kötelezettségének megfelelő teljesítéséhez.
- Az új struktúra hogyan érinti az ellenőrzött önkormányzatokat, illetve az intézkedési tervek összeállítását?
- Az új logika szerint tömörített, fókuszált formában megjelenő intézkedést igénylő megállapítások, javaslatok rendszere nem jelent változást az ellenőrzött szervezet vezetője – Állami Számvevőszékről szóló törvényben előírt – intézkedési terv-készítési kötelezettségét illetően. Az ellenőrzött szervezet vezetője továbbra is köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. A tervezett intézkedéseknek alkalmasnak kell lenniük a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére, a mulasztások következményeinek kezelésére. Minden tervezett intézkedés kapcsán rögzítenie kell a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét is. Az ellenőrzött szervezeteknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a számvevőszéki ellenőrzés nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését és az ágazati kormányzati ellenőrzést sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azokat. A közpénzügyi ellenőrzés hármas hazai rendszerében ugyanis az ÁSZ a végső, legfőbb ellenőri szerepet tölti be.
Forrás: asz.hu