Tizennégy polgármestert adhat októberben a Jobbik
A Heti válasz szavazókörökre, településekre lebontva vizsgálta az április 6-i eredményeket, hogy kirajzolódjanak az őszi esélyek
Az idei választási szezonban az uniós erőpróbát még egy önkormányzati voksolás is követi. A Heti Válasz szavazókörökre, településekre lebontva vizsgálta a 2014. április 6-i eredményeket, hogy kirajzolódjanak az őszi esélyek. A Jobbik, ha tovább menetel, akár 14 városvezetői széket is elhódíthat.
Az április 24-i Heti Válasz szavazókörökre, településekre lebontva elemezi az április 6-i parlamenti választás végeredményét (pontosabban: a pártok országos listáira leadott szavazatok megoszlását). Erre azért volt szükség, mert a Nemzeti Választási Iroda csak választókerületi szintig közölte az adatsorokat – az országgyűlési körzetek azonban a legkevésbé sem esnek egybe a településhatárokkal.
Hiába nyerte meg például a Fidesz jelöltje Heves megye 2. választókerületét, ez nem jelenti azt, hogy a körzet központi városában is diadalmaskodott volna a kormánypárt. Gyöngyösön az egyéni aspiránsok közül Vona Gábor teljesített a legjobban a maga bő 37 százalékával (több mint nyolc százalékpontot verve fideszes és baloldali ellenfeleire), sőt ugyanitt a Jobbik-lista is győzött a helyben szavazók közel 32 százalékának támogatásával.
Ennél is érdekesebb a budapesti végeredmény: itt a 18 körzetből csak tízet, azaz Buda nagy részét, a Belvárost és a pesti külső határzónát nyerte meg a Fidesz – pedig a 23 „rendes” kerületből 16-ban első lett az Orbán Viktor vezette országos lista (a Mesterházy-szövetség pedig Angyalföld-Újlipótvárosban, Zuglóban, Újpesten, Kőbányán, Kispesten, Erzsébetvárosban és Csepelen végzett az élen). Az az ellenzéki axióma tehát, hogy a Fidesz a maga érdekében szabta át a választókerületi határokat, a főváros esetében aligha igaz, hiszen biztosan lehetett volna olyan szavazókör-együtteseket kreálni, ahol jobban érvényesül a kormánypárt fölénye.
Ha még mélyebben megbontjuk a parlamenti választókörzeteket, kiderül: április 6-án az ország 3176 települése közül 2972-ben győzött a Fidesz-KDNP-lista, a Jobbik 128 helyen lett első, a baloldali összefogásnak pedig 76 városa vagy falva maradt (a budapesti kerületeket is önálló egységként kezeltük). Ezen belül a 368 város eredménye is elsöprő Fidesz-fölényt mutat: az érintett települések 20 százalékában a szavazatok több mint felét megkapta az Orbán-lista, miközben az ellenzéki „összefogáslajstrom” mindössze 15 helyen nyert (e vörös kategóriában a legkisebb járásközpont Záhony, a legnagyobb Szeged), a Jobbiknak pedig négy városi „arany” jutott (Gyöngyös mellett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászkiséren és Fegyverneken, továbbá a borsodi Mezőkeresztesen).
A Heti Válaszban közölt táblázatokban ugyanakkor ezeknél több baloldali és jobbikos „reményvárost” tüntetnek fel, mivel olyan települések is akadtak, ahol Mesterházyék vagy a radikálisok öt százalékponton belül kaptak ki a győztestől – tehát jelöltjeik esélyesként indulnak az őszi önkormányzati választáson.
A teljes településlista az április 24-i Heti Válaszban olvasható.
Forrás: Heti Válasz