A több mint másfél évtizede megkötött vagyonkezelési szerződések nem biztosították teljes körűen a szabályszerű gazdálkodási környezetet, azokat ugyanis 1998 óta nem módosították – közölte az Állami Számvevőszék, miután befejezte öt víziközmű-társaság ellenőrzését – írja Világgazdaság Online. 

A vízművek éves üzleti terveiben szerepeltek ugyan tervezett beruházások, a döntést megalapozó számítások, részletes adatok azonban nem. A vízművek a jogszabályi előírás ellenére, egy kivétellel nem kérték meg a beruházásokhoz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) írásos engedélyét, azok végrehajtásáról sem tájékoztatták az MNV-t.

Az ÁSZ az állami tulajdonban lévő közszolgáltató társaságok ellenőrzése keretében értékelte a Duna Menti, a Dunántúli, az Észak-dunántúli és Észak-magyarországi, valamint a Tisza menti Regionális Vízmű működésének szabályszerűségét.

Az MNV beruházások és felújítások elszámolására vonatkozó szabályait az ellenőrzött vízművek szabályozási rendszerükbe nem, vagy csak késve építették be – tárták fel az ellenőrzések. Jellemző hibákat találtak a számvevők a belső ellenőrzés, a számviteli törvény előírásai, a selejtezési és leltározási szabályok betartásában. Az egyik társaságnál több beruházás vagyonkezelői jogának rendezése sem történt meg.

Két vízmű esetében az ellenőrzés megállapította, hogy az éves elszámolható értékcsökkenésbe beépített korrekció eredményeként az elszámolt értékcsökkenés összege folyamatosan, évről-évre nőtt, ugyanakkor ezzel együtt is nyereségesek tudtak maradni. A költségek, ráfordítások egyéb területeire vonatkozóan viszont nem tárták fel teljes körűen a költséggazdálkodásban rejlő tartalékokat, ez pedig nem szolgálta a költségmegtérülés elvének érvényesülését. A társaságok jellemzően az elszámolt értékcsökkenésnél jóval nagyobb értékben tudták visszapótolni a vagyont uniós és hazai támogatásokból megvalósuló fejlesztésekkel, beruházásokkal.

Az Állami Számvevőszék az MNV Zrt. vezérigazgatója mellett a regionális víziközmű társaságok vezérigazgatói részére fogalmazott meg javaslatokat a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kiküszöbölésére. A címzetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük, amelyek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzések keretében ellenőrizheti.

Forrás: ÁSZ – Világgazdaság