A jogszabály szerint a választókerületi választási bizottságokat a voksolást megelőző 42. napig kell megválasztania a választókerület székhelye szerinti település képviselő-testületének, azaz 2014. február 23-án járt volna le a határidő, de február 20-án estig valamennyi választókerületi választási bizottság megalakult.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, feladatuk többi között a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: minden szavazókörben (országosan 10 386 szavazókör van) szavazatszámláló bizottság (szszb), azokon a településeken azonban, ahol csak egy szavazókör van, a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el.

Emellett a 106 egyéni választókerületben országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) működik, valamint országos hatáskörrel és illetékességgel a Nemzeti Választási Bizottság. Fontos eltérés a korábbi szabályozástól, hogy a választási rendszer megváltozása miatt a területi választási bizottságok nem működnek az országgyűlési választásokon.

A jogszabály szerint a 106 oevb egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltek, jelölőszervezetek által megbízott tagokból áll. Az oevb három tagját és legalább két póttagot a választókerület székhelye szerinti település képviselő-testületének kell megválasztania. Az oevb-be egy-egy tagot delegálhat az egyéni képviselőjelöltet állító jelölőszervezet, illetve a független jelölt.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak. A választási bizottságok hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez arra van szükség, hogy a tagok többsége jelen legyen, és a jelen lévők többsége megszavazza a döntést.

Forrás: MTI