Elveszíthetik a beígért támogatást azok a jól gazdálkodó önkormányzatok, akik az igénylőlapot nem küldik el idejében a Belügyminisztériumnak - értesült a Heti Válasz Online. A hírportál információi szerint a Belügyminisztérium (BM) rendelete napokon belül megjelenik a támogatás igénylési szabályairól. A kormány döntése alapján azok a települések juthatnak most pluszpénzhez, amelyeknek nem volt adósságuk, így esetükben nem volt szükség állami hitelátvállalásra.

A BM azt tervezi, hogy egy igénylési lapon kell jelezniük az önkormányzatoknak, milyen célra szeretnék felhasználni a támogatást, és ennek alapján kötnek velük szerződést. A települések kötelező feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre költhetnek, például út- és hídépítésre, felújításra, az intézményhálózat korszerűsítésére.

Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milliárd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át.

A kormány elképzelése szerint 2014. március 31-ig 1018 kétezres lélekszám alatti település 12,5 milliárd forintot kap. A támogatás teljes összege ötven milliárd forint, amelyhez négy év alatt jutnak az önkormányzatok.

Ahhoz, hogy a pénz határidőre eljusson a településekhez, rendkívüli munkára lesz szükség mind az önkormányzatoknál, mind a Belügyminisztériumban. Ugyanis ha megjelenik a BM-rendelet - várhatóan február 24-én -, akkor 26 munkanap alatt fontos előfeltételeknek kell teljesülniük: az önkormányzatoknak el kell küldeniük az igénylést a fejlesztési célok megjelölésével a Belügyminisztériumba; a tárcának pedig el kell bírálnia az önkormányzatok igényét.

A Heti Válasz Online kérdésére Tállai András önkormányzati államtitkár közölte, a 12,5 milliárd forint garantáltan eljut az igénylőlapot kitöltő önkormányzatokhoz március 31-ig, mivel az összeg a költségvetésből azonnal felhasználható. A pénz átutalása megelőzheti a BM és az önkormányzatok közötti szerződéskötést.

Tállai András kifejtette, „a támogatás megnyugvást jelenthet a településeknek, akár már ebben az évben, az önkormányzati választások előtt megvalósíthatják az elképzeléseiket. Mindez ösztönzés és motiváció a polgármestereknek és a képviselő-testületeknek, hogy gyorsabban dolgozzanak".

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere kérdésünkre elmondta, korábban a szövetség azt javasolta, hogy a költségvetésben jöjjön létre egy alap, amelyre pályázhatnak mindazok, akik nem vettek részt a konszolidációban. „Tisztességes döntésnek tartom, hogy ötvenmilliárd forint áll az el nem adósodott önkormányzatok rendelkezésére."

Mint kifejtette, nem tekinthetők bűnös városoknak, akik korábban hitelt vettek fel. Csak kisebb részükre mondható, hogy nem korrekt módon költötték el a pénzt. „Egyébként a települések főképpen azért kényszerültek hitelfelvételre, mert közel tíz éven át forráskivonással sújtották az önkormányzati rendszert. Ez vezetett oda, hogy a települések nem tudták megfelelően finanszírozni feladataik ellátását, illetve fejlesztésekre már nem futotta a bevételeikből. Sajnos elmaradt a hitelfelvételek és felhasználásuk átvilágítása. Ezért nem látható tisztán, hogy ki, mire és hogyan használta a felvett pénzt" - mutatott rá Gémesi György.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere a Heti Válasz Online-nak elmondta, azok közül, akik nem vettek fel hitelt, sokan elbocsátásra kényszerültek vagy más áldozatokkal próbáltak szinten maradni. „Őket egyértelműen balekoknak lehetne nevezni, ha most nem kapnának pénzt. Ezért erre szükség van, mondhatnánk, becsületbeli ügy" - fogalmazott a TÖOSZ elnöke.

Mint elmondta, az érintett önkormányzatok nagy része ötszáz fő alatti település, ám van köztük huszonkettő ötezer lakosnál nagyobb település is, zömében város. Az elnök megjegyezte, az önkormányzati szektor tiszta lappal indulhat. A kérdés az, hogy év végére hányan „termelik" újra a hiányt, mivel a feladatfinanszírozás nem fedezi a kiadásokat.

Forrás: Heti Válasz Online