Tizenkét újabb jelölő szervezetet - nyolc pártot és négy nemzetiségi önkormányzatot - vett nyilvántartásba az április 6-ai országgyűlési képviselő-választásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 2014. február 13-án, így a jelenlegi állás szerint hetvenkettő szervezet indulhat a választáson.

A jelölőszervezetként nyilvántartásba vett pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok február 17-től „képviselőjelölt-jelöltjeiknek" már gyűjthetnek ajánlásokat, és ha sikerül országos listát állítaniuk, akkor delegáltat is küldhetnek az NVB-be.

A testület február 13-án nyilvántartásba vette a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), az MCF Roma Összefogás Pártot (MCF), a Kisgazdapártot (Kisgazdapárt), a Magyar Nemzeti Pártot (MNP), a Határon Túli Magyarok Pártját (Hatmap), a Magyarország Megújulásáért pártot (Megújuláspárt), a Magyar Realista Egység és Béke Pártot (Realista Párt), a Nép Oldali Pártot (NOP), valamint a román, a bolgár, a horvát és a lengyel országos nemzetiségi önkormányzatot.

Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, elvileg tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket.

Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

Forrás: MTI