A plázák és bevásárlóközpontok mostanra szinte minden település és nagyváros arculatát átrajzolták és annyira nagy a „leszívó" erejük, hogy gyakran a milliárdos beruházásokkal átalakított belvárosi sétálóutcák sem képesek ellensúlyozni a szerepüket. A pécsi Király utca az elmúlt évtized végére szinte teljesen elnéptelenedett és hasonló helyzet alakult ki Kaposvárott, Szekszárdon, Szombathelyen, Székesfehérváron, Szegeden, Miskolcon, s számos kisebb városban is - írja a Napi Gazdaság.

Mivel szinte minden nagyobb településen a belvárosi boltok döntő többsége az önkormányzat tulajdonában van, éves szinten nemritkán százmilliós kiesést okoznak a költségvetésben az üzletbezárások miatt kieső bérleti díjak.

Ráadásul a csak homlokzatig felújított - jószerével kimeszelt - belvárosok az eddigi tapasztalatok szerint valósággal taszították a turistákat, többletforgalmat vagy vásárlóerőt nem generálva a településnek. Kaposvári példa, hogy néhány utcai műtárgy, térdíszítő elem, illetve szofisztikáltabb kirakatrendezés kézzelfoghatóan javított a helyzeten.

Még Budapesten is kedvező fogadtatásra talált egy pécsi ötlet, amely szerint az üres üzletek egy részét - kedvezményesen - különböző civilszervezeteknek, kulturális egyesületeknek adják bérbe. (Ilyen például a Magyar utca több olyan üzlete, amelyben korábban utazási iroda, illetve butik működött.)

Nagykanizsán egy jóval prózaibb megoldással igyekeztek a kereskedők számára vonzóbbá tenni a belvárost. Miután gyors egymásutánban több mint húsz belvárosi üzlethelyiség maradt bérlő nélkül, az önkormányzat több mint száz ingatlan bérleti díját csökkentette 10 százalékkal. A keszthelyi helyhatóság a sétálóutca kereskedőinek adott négy hónapra 30 százalékos kedvezményt.

Több alföldi nagyvárosban vált be, hogy önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáját költöztették a kihalt belváros egy-egy üzletébe - ezzel megnőtt a környék forgalma és ez vonzóbbá tette a helyiségeket a kereskedők számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező boltok gyorsabban gazdára találnak.

Veszprémben, Székesfehérváron és Győrben úgy tartják, hogy a különböző belvárosi kézművesvásárok, a bérbe adott elárusítóhelyek is vonzóbbá tehetik a sétálóutcákat. Szinte valamennyi, a témában megkérdezett szakember egyetért abban, hogy folyamatos programokkal lehet a leghatékonyabban visszacsalogatni a vásárlókat a települések centrumába.

A zalaegerszegi belváros most kezdődő rekonstrukciója során a különböző közösségi rendezvények, vásárok megtartására alkalmas tér kialakítása az egyik legfontosabb feladat. Persze annak az ingatlanközvetítőnek is igaza lehet, aki szerint a legtöbb belváros újjáélesztéséhez a különböző megoldások kombinálására van szükség.

Forrás: Napi Gazdaság