Eddig harmincnyolc település kérte már, hogy ideiglenesen jelöljenek ki számukra szemétszállító szolgáltatót, s még mindig huszonhét olyan település van, ahol a kérdést még átmenetileg sem tudták megoldani. Önkormányzati cégek kevés helyen fogják vissza-vagy átvenni a szolgáltatást a kényszerből kijelöltektől, mivel a hulladéktörvény szerint a költségek folyamatosan emelkednek - írja a Napi Gazdaság Online.

Több települési hulladék elszállítását végző önkormányzati vagy kényszerből hatóságilag kijelölt cég mondhatja fel az év végéig közszolgáltatói szerződését, ha az állam nem kompenzálja őket a 2013-ban megnövekedett terheik miatt - mondta a Napi Gazdaságnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke.

A gödöllői polgármester, az önkormányzat hulladékszállító Zöld Híd Régió Kft. társulási elnöke szerint a vállalat vesztesége jelenleg 200-300 millió forint körül alakul. Így a cég már nem tudja betartani az uniós támogatási szerződéseiből eredő kötelezettségeit, nem képződik tartalék amortizációra és a későbbi rekultivációra sem.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy öngólt rúgott a kormány, amikor a hulladékgazdálkodási törvény értelmében azt írta elő, hogy legalább 51 százalékos tulajdonban lévő önkormányzati vagy állami cég szállíthatja csak el a települések hulladékát. Magyarországon - egy évvel a törvény hatályba lépése után - 38 település kérte már, hogy ideiglenesen jelöljenek ki számára másik szolgáltatót.

Pátyon, Szajolon, Sóskúton, Bényén, Martfűn, Mendén, Pilisszántón, Remeteszőlősön, Solymáron, Mikepércsen és Adácson ugyan most elszállítják a szemetet. Ez annak köszönhető, hogy nyáron a Parlamentben módosították a közszolgáltatásokról szóló törvényt, így hatósági eljárással kényszerszolgáltatókat jelölhetnek ki, hogy a problémás településeken ne hatalmasodjanak el a szemétkupacok. Ugyanakkor még mindig 27 olyan település van, ahol a kérdést még átmenetileg sem tudták megoldani.

Önkormányzati cégek kevés helyen fogják vissza-vagy átvenni a szolgáltatást a kényszerből kijelöltektől, mivel a hulladéktörvény szerint a költségek folyamatosan emelkednek. Az idén még tonnánként 3000 forintos, jövőre duplázódó hulladéklerakási járulék 2016-ra már 12 ezer forint lesz. Az elvárt béremelés, a lakosonként 100 forintos felügyeleti díj, az e-útdíj további nehézségeket okoznak.

Az önkormányzatoknak mindeközben már nincsen joguk arra, hogy a szolgáltatás díját maguk állapítsák meg. A közel nyolcszázalékos ágazati inflációval szemben ugyanakkor az év elején mindössze 4,6 százalékkal emelkedhettek a szemétdíjak, ezt „fejelte meg" a 10 százalékos kötelező tarifacsökkentés.

Gémesi György ezért azt várja a kormánytól, hogy mondja meg, ki fogja pótolni az elmaradó bevételeket. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint a hulladéklerakási járulék előirányzat terhére azt tervezik, hogy a települési önkormányzatok támogatást kapnak. Ennek mértékéről a VM nem kívánt nyilatkozni.

Forrás: Napi Gazdaság Online