Reményeink szerint az egyik első ország lehetünk, ahol megjelennek a 2014 és 2020 között elérhető uniós források - jelentette be 2013. december 3-i sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke.

A Pest Megyei Önkormányzat 2012-ben előbb helyzetértékeléssel, majd társadalmi egyeztetéssel kezdte el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervek összefoglalását, ennek köszönhetően ma már rendelkezésre áll egy 6-700 oldalas anyag, amely több mint 1000 fejlesztési projektet foglal magába - mondta Szűcs Lajos. A szakember ezután megjegyezte: reméli, sikerül majd letornázni a hátrányt, amit Budapest és Pest megye együttállása okozott.

A Napi.hu kérdésékre, miszerint tervezik-e a Közép-magyarországi régió szétválasztását, Szűcs Lajos elmondta: a jelenleg érvényes uniós szabályozás szerint, amennyiben egy új régió jön létre, úgy az nem kaphat több támogatást, mint a szétválást megelőző költségvetési ciklusban. Ezért úgy döntött a kormány, hogy a kettéválasztást most nem lépik meg, de tovább gondolkodnak abban, hogy hogyan lehet ezt előkészíteni a következő időszakra. Szűcs szerint ugyanakkor attól nem kell félni, hogy forrást veszítene a terület, ugyanis különböző átcsoportosításokkal, a támogatási arány megemelésével, elérhető ugyanaz a támogatási nagyság, amelyet az elmúlt költségvetési időszakban is megkapott Pest megye.

A Közép-magyarországi régió eddig is több forrást kapott a többi régióhoz képest, ám ha azt nézzük, hogy ennek a területnek mekkora szerepe van az a hazai GDP-ben, akkor már látható egyfajta elmaradás - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára. A szakember elmondta, hogy ha beválnak a jóslatok és jövőre valóban 2,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, akkor az ezáltal felszabaduló forrásokkal kiegészíthetik a régióba jutó uniós pénzeket.

A hazai források bevonásának az is az előnye, hogy ezeknél jóval nagyobb lehet a mozgástér, mint az uniós támogatásoknál - emelte ki Csepreghy Nándor, aki hozzátette, hogy a térség eddig is jól teljesített, hiszen 1340 milliárd forint értékben 10 ezer sikeres fejlesztés valósult meg az elmúlt 7 évben - igaz, gazdasági fejlettsége alapján akár ennél több forrást is fel tudna szívni a Közép-magyarországi régió.

A helyettes-államtitkár elmondta azt is, hogy amikor tavaly decemberben elkezdődött az Európa Tanács vitája a 2014 és 2020 közötti költségvetésről, akkor mindenki 30 százalékos forrásvesztéstől félt, ám ezzel szemben a mostani időszakban - a mezőgazdasági forrásokkal együtt - mégis több pénz juthat Magyarországnak. Csepreghy Nándor szerint történelmi lehetőség a mostani, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy 2020 után is lesznek-e ilyen, vagy ekkora mennyiségű források, így ha a mostani lehetőségeinket jól használjuk ki, akkor ismét éllovas lehet Magyarország.

Forrás: napi.hu