Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2022. május 25.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Győzött a józan ész – és az önkormányzati lobbi
Az óvodapedagógusok örülnek a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése elhalasztásának

Hála istennek! - így kommentálta látható megkönnyebbüléssel az arcán egy Budapest környéki óvoda vezetője azt a 2013. november 18-i parlamenti döntést, amely egy évvel elhalasztotta a köznevelési törvény azon rendelkezésének életbeléptetését, amely kötelezővé teszi hároméves kortól az óvodáztatást - írja a Népszabadság.


Az intézményvezető azért sóhajtott fel, mert ebben az évben lekerül válláról az a nyomás, hogy a beáramló hároméveseknek mindenáron helyet teremtsen. Akár azzal a kényszermegoldással, hogy a még nem iskolaérett gyerekeket is általános iskolába küldi. A Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár nevéhez köthető törvény sok sebből vérzik, ezzel a módosítással már sokadszor változtatták meg a jogszabályt.

A november 18-i döntés hátterében az állhat, hogy a kormány belátta: nem lesz egy év alatt annyi férőhely, amennyire szükség lenne a hároméves kortól kötelező óvodáztatáshoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma két hónapja még nem volt ennyire belátó. Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő szeptemberben „Hogyan oldja meg a kormány az óvodai férőhelyhiány és az óvodapedagógus hiány sürgető problémáját?" címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a miniszterhez.

A válaszban Doncsev András államtitkár kifejtette, hogy „2014 szeptemberében az esetek többségében a fejlesztések elkészülnek, és az új vagy felújított óvodai helyiségek a gyermekek rendelkezésére állnak". Doncsev még csak finom utalást sem tett arra, hogy a férőhelyek egyáltalán nem biztos, hogy időben a „gyermekek rendelkezésére" állnak. Osztolykán Ágnes, egy hónappal később, az Országgyűlés oktatási bizottságában is rákérdezett az óvodai férőhelyekre, ezúttal Berczik Ábelt faggatta.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára a bizottsági jegyzőkönyv szerint elismerte: a 2014-es költségvetési törvényjavaslat „erre a célra hazai forrást, nevesített, megcímkézett hazai forrást valóban nem tartalmaz, tehát csak a futó, illetve a jövő évben induló uniós programok lesznek és lehetnek a forrásai az óvodabővítésnek". A kötelező hároméves kori óvodáztatással kapcsolatban komoly feszültségek voltak a kormánypártokon belül is. A fideszes oktatási szakpolitikusok hangoztatták, hogy felesleges kötelezővé tenni a hároméves kort, hiszen a szülők sok esetben meg tudják oldani gyermekük fejlesztését családon belül is.

Egyedül a mélyszegénységben élő családok esetében lehetne ennek értelme, mert az óvodáztatás hiánya nagymértékben befolyásolja a gyerekek jövőbeni iskolai karrierjét. Az előző kormányzati ciklusban éppen erre a problémára tekintettel vezette be a szocialista miniszter az úgynevezett beóvodáztatási támogatást, amely mérvadó oktatáskutatók szerint az egyik legjobban célzott támogatási forma volt. A halmozottan hátrányos helyzetű (vagyis iskolázatlan és nagyon szegény) szülők pluszjövedelemhez juthattak, ha gyerekeiket hároméves koruktól rendszeresen óvodába járatták.

A szakmai érvek ellenére Hoffmann Rózsa minden gyereknek kötelezővé tette az óvodai nevelést hároméves kortól. Az államtitkárt az alapjogok biztosának aggodalmai sem győzték meg. 2012 nyarán, az akkor hivatalban lévő ombudsman, Szabó Máté - a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére - az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte sok szülő nem akarja háromévesen óvodáztatni a gyerekét, ezért a törvény „korlátozza a szülő nevelés megválasztásához fűződő alapjogát". Az AB viszont nem találta alapjog ellenesnek a törvény ezen paragrafusát.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke örül a halasztásnak. Fábián Katalin azonban hozzátette, az egyesület véleménye továbbra is az, hogy nem kellene kötelezővé tenni hároméves kortól az óvodát. „Egy év alatt sokat lehet javítani a feltételeken, hiszen statisztikákból tudjuk, 15-20 ezer óvodai férőhely hiányzik. Közben ugyan megjelentek pályázatok férőhelyépítésre, bővítésre, de a mi számításaink szerint ez mindössze a hiány egy részét oldja meg, nagyságrendileg hétezer új helyet jelent" - fogalmazott a Népszabadságnak Fábián Katalin, hozzátéve, a parlamenti döntés megkímélt sok kisgyermeket az elegendő férőhely hiánya miatt óhatatlanul kialakuló zsúfoltságtól.

A MÓE adatai szerint a férőhelyekben Budapest egyes kerületeiben, az agglomerációban, illetve Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön nagy a hiány. A szervezethez azonban nemcsak a helyhiánnyal kapcsolatos panaszok futnak be, hanem az is, hogy számos településen nincs elég óvodapedagógus. Fábián Katalin arra figyelmeztetett, ez a probléma 2015-ben még súlyosabb lesz. „Azzal a lehetőséggel, hogy negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba lehet menni, egy-két éven belül sokan fognak élni" - utalt arra, hogy ez a kollégák átlagéletkorából könnyen megjósolható.

A szakember azt is elmondta, idén nagy volt a nyomás az óvodákon, hogy „kinyomják" a tankötelezettségi, azaz hatéves korba lépő gyerekeket a hároméves kortól kötelező óvodáztatás miatt. „Tízezerrel több gyerek ment iskolába, mint tavaly. Ennek a káros hatásai most fognak jelentkezni" - osztotta meg aggodalmait. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnöke szintén ezzel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Salamon Eszter azt mondta, drámai következményei vannak egy gyerek életében, ha éretlenül kerül iskolába, és ilyen esetek tömegével történtek a tavalyi beiskolázáskor.

„Ha az iskolában kudarcot él át egy elsős kisgyerek, akkor őt már nem nagyon lehet a későbbiekben sikeressé tenni a tanulásban" - közölte Salamon Eszter, bár szerinte a parlament döntését nem ez a pedagógiai belátás motiválta. Mint mondta, az önkormányzati lobbi nyomása áll a háttérben. (Az iskolák fenntartását az állam vette át, az óvodákét azonban meghagyta a törvény az önkormányzatoknál - a szerk.).

„A választások előtt az önkormányzatok nem akarták a férőhely szűkéből eredő problémákat a vállukra venni" - mondta, hozzátéve, hogy az intézkedés elhalasztásának már csak amiatt is örülni lehet, mert így néhány gyereket meg lehet menteni a kudarcoktól.

Forrás: Népszabadság

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2022 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu