Tárgyalásokat kell kezdeni a Nemzetgazdasági Minisztériummal az önkormányzati rendszer még meglévő adósságának rendezéséről - közölte Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke 2013. szeptember 10-i budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: 2014-ben kezdődik a következő költségvetési ciklus az EU-ban, és az uniós programok megvalósítása kerülhet veszélybe, ha az adósságuk miatt az önkormányzatok nem tudják finanszírozni a fejlesztésekhez szükséges önrészt.

Kósa Lajos kifejtette: a jelenlegi kormányzati ciklus egyik nagy feladata az önkormányzatok adósságának rendezése volt, hiszen úgy eladósodtak, hogy az már a működésüket veszélyeztette. Ennek első lépése volt, hogy az állam teljesen átvállalta a megyei önkormányzatok, majd az ötezer lakos alatti települések adósságát, az ötezer lakos felettiekét pedig 40-70 százalékban - emlékeztetett.

A fideszes politikus közölte: mivel az ötezer lakos feletti önkormányzatoknál továbbra is jelentős adósság van, az idei költségvetési törvényben lehetővé tették, hogy ha a tartozás 7 százalékát a bank befizeti a központi költségvetésbe, akkor a teljes adósságot átvállalja az állam az önkormányzattól, így akár az egész adósságállomány átkerülhetett volna az államhoz.

A törvényalkotó ezzel a megoldással abból indult ki, hogy a központi költségvetés sokkal jobb adós, mint az önkormányzat, vagyis egy jobb adós lépett volna a rosszabb helyébe, így a bank jobban járt volna, ezért kellett volna a 7 százalékot befizetnie - magyarázta, hozzátéve, hogy mindez a magyar állam adósságpozícióját nem érintette volna, mert 2010-től az önkormányzatok adósságát a központi adóssághoz kell hozzászámolni.

A fideszes politikus hangsúlyozta: a finanszírozó bankok azonban azt mondták az önkormányzatoknak, hogy csak akkor mennek bele ebbe a megoldásba, ha az önkormányzat kifizeti a 7 százalékot helyettük. Szeptember végéig lehetett volna élni ezzel a lehetőséggel, de nem tudnak olyan esetről, hogy valamely bank jelezte volna, hogy befizetné a 7 százalékot - jegyezte meg.

Kósa Lajos elmondta: ezért szeptember 7-én a kormány benyújtotta a 2013. évi költségvetés módosítására vonatkozó javaslatát, amelyben ezt az adósságkonszolidációs eszközt lezárnák, ez az út a továbbiakban nem lenne járható az önkormányzatoknak. Semmi értelme ennek a módszernek, ha a bankok nem hajlandók fizetni - mutatott rá.

Debrecen polgármestere úgy véli, mivel a bankok nem éltek a felkínált lehetőséggel, másik adósságkonszolidációs megoldást kell kidolgozni. Tárgyalásokat kell kezdeni a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), hogy rendezhessék az önkormányzati rendszer még meglévő adósságát. Kósa Lajos szerint ez mintegy 650 milliárd forintot tesz ki, ami körülbelül négyszáz, ötezresnél nagyobb lélekszámú település között oszlik meg, s minimum ezer, különböző futamidejű és kockázatú hitelszerződést jelent.

Ezzel kapcsolatban az MJVSZ felkéri a Budapesti Önkormányzatok Szövetségét (BÖSZ) és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségét (KÖOÉSZ), hogy közösen keressék, és lehetőség szerint november végéig - az NGM-mel, a Belügyminisztériummal és a bankokkal együtt - meg is találják a legoptimálisabb megoldást.

A politikus elmondta: 2014-ben kezdődik a következő hétéves költségvetési ciklus az EU-ban, és az uniós fejlesztési programok megvalósítása kerülhet veszélybe, ha az adósságuk miatt az önkormányzatok nem tudják finanszírozni a fejlesztésekhez szükséges önrészt.

Újságírói kérdésre válaszolva Kósa Lajos elmondta: az adósságuk átvállalásával az önkormányzatok autonómiája, a szubszidiaritás elve nem fog sérülni, és megtalálják a megoldást arra is, hogy a különbséget tegyenek a jól gazdálkodó települések és a súlyosan eladósodottak elbírálása között.

MTI-MP