Magyarországon 137 olyan település van, amely valamilyen formában érintett a gyógyturizmusban - derül ki a KSH egy új elemzéséből. Ezek földrajzi elhelyezkedése változatos, akad belőlük minden megyében, legtöbbjük azonban a Tiszától keletre fekvő területeken helyezkedik el. E települések nem mindegyikének egyedüli vonzereje a gyógy vagy termálvíz, gyógyfürdő elérhetősége, de látogatottságukat kétségkívül jelentősen befolyásolja.

Sok a német és az osztrák vendég

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 61 százaléka a KSH által vizsgált települések valamelyikén található, a szállodák szerinti részesedésük kimagasló, 79 százalék. A kapacitáshoz igazodva a kereskedelmi szálláshelyek forgalma a gyógyturizmusban érintett településeken koncentrálódik, a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák 90 százaléka, a belföldiek 68 százaléka itt realizálódott.

A gyógyturizmusban érintett településeken a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 59 százalékát külföldi vendégek foglalták le, akik elsősorban német nyelvterületről - Ausztriából és Németországból -, valamint a szomszédos országokból érkeztek. Budapesttől eltekintve - melynek külföldi forgalma sokszínű - az osztrák, a német, a cseh és az orosz vendégek a nyugat-dunántúli és a Balaton környéki, a lengyel, a román és a szlovák turisták pedig a földrajzilag közelebb fekvő tiszántúli és észak-magyarországi településeket részesítik előnyben.

Gyorsan nőtt a forgalom

A gyógyturizmus által érintett településeken tavaly 6,6 millió vendég 17,4 millió éjszakára foglalt szállást, mindkettő az országos forgalom nyolctizedét jelentette. E helyeken 2001 óta is folyamatosan nőtt a kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága, csupán a 2008-2009-es válságos években volt megtorpanás. A kapacitásoknál nagyobb mértékben bővült mind a vendégek, mind az általuk eltöltött éjszakák száma. A vizsgált települések szálláshelyeit a tizenegy évvel korábbihoz képest 2012-ben 47 százalékkal több turista kereste fel, akik negyedével több éjszakát kötöttek le. (A vendégek átlagos tartózkodási ideje ezáltal az országoshoz hasonlóan 3,1-ről 2,6 éjszakára rövidült.)

A gyógyturizmusban érintett települések között is jelentősek a különbségek. A vendégforgalom alakulásában tíz város szerepe a meghatározó. Az eltéréseket a hagyományokkal rendelkező fürdőhelyek, a Balaton, valamint a nagyobb tavak elérhetősége is befolyásolja. A leglátogatottabb települések élén Budapest mellett Hévíz és Hajdúszoboszló szerepel.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is igen jelentős termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik: Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után a világ ötödik legjelentősebb országának számít. A magyar vizek előnye, hogy ásványianyag-tartalmuk és hőmérsékletük egyaránt magas. Az ország területének négyötöde alatt 30 Celsius-foknál magasabb hőfokú víz található, amely mintegy 1300 termálforrást táplál, s ezek háromnegyede az Alföldön fordul elő.

Magyarországon a 30 fok feletti hőmérsékletű vizeket nevezik termálvíznek. A hévíz 35 foknál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, sok ásványi anyaggal és kémiai elemmel. A gyógyvíz hőmérsékleti értéktől függetlenül minden olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az elfogadott határértéket, és azt gyógyvízzé minősítik. Az ásványvíz pedig olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi anyagot és kémiai elemet is tartalmaz.

Forrás: Napi Gazdaság