A Fővárosi Vízműveket már visszavettük, s egy éven belül a Fővárosi Csatornázási Művek is önkormányzati kézbe kerül - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Tarlós István. A főpolgármester elmondta, az elmúlt húsz évben okozott felbecsülhetetlen károkat három év alatt sok tíz milliárd forinttal enyhítették, és nem rajtuk múlott, hogy Demszky Gábor elszámoltatása elmaradt. A főváros az ősszel kijelöli azokat a helyeket, ahova tilos lesz „odaköltözni", s a szabályokat megsértő hajléktalanokat eltávolítják.

- Utolsó évét kezdi meg ebben a ciklusban a csaknem három éve hivatalába lépett jobboldali városvezetés. Ismeretesek a súlyos Demszky-örökség feldolgozására irányuló erőfeszítéseik. De vajon sikerül-e túllépni azokon az akadályokon, amelyeket menet közben gördítettek önök elé, például az Alkotmánybíróság a közterületi rend és a hajléktalanok ügyében?

- Közeledünk a finishez, szinte a parlamenti kampány küszöbén vagyunk. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő időszakban még az eddigiekhez képest is „érdekes kommunikáció" várható. A hajléktalanprobléma kezelésével kapcsolatban gyakran hallok követelni olyan dolgokat, amelyeket húsz éven át nem valósítottak meg, mi megcsináltuk, erre pedig azt mondják: embertelen a politikánk, mert előbb a feltételeket kell megteremteni. Ezzel szemben rendkívül emberségesek és hatékonyak voltunk. Több mint hétszázzal növeltük a szállásokon a férőhelyek számát, egészségügyi központot hoztunk létre a fedélnélküliek számára. Nemcsak az ellátásukról, hanem a biztonságukról is gondoskodunk.

- Balliberális fordításban ez azt jelenti, hogy kriminalizálják a hajléktalanokat.

- A rendőrök azért jelentek meg a szállókon, hogy megvédjék őket, egymástól. Vajon az is kriminalizálás, hogy munkahelyet biztosítunk nekik? Csaknem ötszáz fedélnélkülit vettek fel valamilyen feladatra a közszolgáltató cégeink. Mindezért cserébe mi csupán azt kértük, ne éljenek azokon a helyeken, létesítményekben, amelyek nem arra valók, például az aluljárókban. Erre - parlamenti felhatalmazással - hoztunk is egy szabályt. Kulturált társadalmakban ez a világon mindenütt így van.

- Csakhogy nálunk az Alkotmánybíróság azt találta embertelennek, hogy az életvitelszerű tartózkodás tilalma válogatás nélkül, minden közterületre szólt. Megsemmisítették a jogszabályt, és tavaly november óta bárki ott élhet, ahol csak akar.

- Alaptörvényünk áprilisi módosításával újra van az önkormányzatoknak rendeletalkotási joga. Mi ezzel hamarosan élünk is. A hajléktalanok ellátási feltételeit továbbra is biztosítani, sőt javítani fogjuk. A belügyminiszterrel együtt remélhetőleg hosszú időre megvalósítjuk a fő célokat: rendet a városban és az emberséges hajléktalan-ellátást. Épp azokat a feltételeket biztosítjuk évek óta, amelyekről úgy tesznek, mintha hiányoznának.

- Kijelölik a tiltott zónákat?

- Őszi rendelettervezetünkben tételesen felsoroljuk majd, hogy hol nem szabad lakni. Ha tetszik, ha nem, visszatérünk ahhoz, hogy az aluljáróknak a gyalogos közlekedés az alapvető funkciójuk, nem más. Az alaptörvény szellemében kijelöljük azokat a helyeket, ahova szintén tilos lesz „odaköltözni". Például a metrómegállókba, a pályaudvarokra és kiemelt köztereinkre. Aki pedig a hajléktalanok közül mégsem fogadná el a segítséget nyújtó kezet, el fogjuk távolítani ezekről a területekről. Nem engedjük meg, hogy Augiász istállója legyen a városból!

- Akkor fel kell számolniuk a zsibvásárokat, az illegális árusítási helyszíneket is. Amint a Magyar Nemzet megírta, a városháza jogászai már a megoldást keresik.

- Amíg jogszabály nem teszi lehetővé, hogy bármilyen illegális árusított termék elkobozható legyen, addig ezen a téren nem lesz rend. A Városligetet az elmúlt időszakban szinte megszállták az ideiglenes árusok. Számukra a Népligetben próbálunk meg helyet keresni, ahol ellenőrzött körülmények között kínálhatnák portékáikat. A zsibvásárokat jelenleg csak ideig-óráig, szintén illegális eszközökkel számolhatnánk fel, de ezt egy önkormányzat sem teheti meg.

- Politikai vitát gerjesztettek sokan a Római-parti mobilgát ügyében is. A júniusi árvíz aztán megmutatta, hogyan is működik egy ilyen védmű Németországban, Ausztriában vagy éppen Szentendrén. Mikor hozzák meg a végső döntést?

- Minél tökéletesebb előkészítésre törekszünk. A Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem alapvetően pozitív szakvéleményeiben javasolt „finomhangolásokat" beépítjük a végleges tervbe. Mindehhez még kell szűk egy év. Sajnos vannak emberek, akik annyira beleszerettek saját véleményükbe, hogy abból semmit nem engednek, még akkor sem, ha az ellenkezője bizonyosodik be. Minket azonban ez nem befolyásolhat, a városvezetésnek a közjót kell szolgálnia, a védművet pedig meg kell építenie. Az ott élő emberek többségének a véleményét vesszük figyelembe, nem katasztrófaturistákét vagy önmaguk téves alapgondolatához ragaszkodó tájépítészekét. Ez a szubszidiaritás, ez a demokrácia, nem pedig az ismeretlen indítékú, öncélú akaratosság.

- A Duna-part védelmét, fejlesztését felgyorsíthatja, hogy Budapest nyerte el a 2021-es úszó és vízilabda világbajnokság megrendezési jogát?

- Feltétlenül örülünk a nyolc év múlva esedékes sportesemény rendezői joga elnyerésének. Mindent megteszünk, amit lehet, a rendezvény sikeres fogadása érdekében. Egyik helyettesemet, Szentes Tamást delegáltuk is a szervezőbizottság társelnökének. Ugyanakkor nem ez a két cikluson is túlmutató egy hetes verseny határozza meg Budapest működését és fejlesztését. A város a kormánnyal kötött megállapodás alapján halad. A dunai rakpartok hasznosítási jogát például már meg is kaptuk, és haladéktalanul hozzáláttunk a fejlesztések előkészítéséhez.

- A fejlesztési lehetőségeket viszont determinálja a 4-es metró beruházása. Jövő márciusban főpolgármesterként átvághatja a szalagot, de a kettősség megmarad. Csaknem félezer milliárd forintért kapunk egy modern járművet, amely Budapest közlekedésének egy kis szeletén javít.

- Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy utóbbi időben egyesek gátlástalanul azt kérdezgetik, hogy miért is kerül ilyen sokba az új metró. Ők azok, akik elintézték nekünk, hogy ennyibe kerüljön. Az elmúlt három évben tízmilliárdokat szereztünk vissza az előző ciklusokban kötött szerződések újratárgyalásával.

- Azzal is vádolták önt, hogy leállította a második szakasz építését.

- Ez már a világ vicce kategória. Ezzel az erővel azt is mondhatnák, hogy a jelenlegi városvezetés miatt nem épül lakótelep a Marson. Az, hogy korábban az MSZP és az SZDSZ évente nyilvánította ki szimpátiáját a 4-es metró második szakasza iránt, csak azt leplezte, hogy féltek az Európai Uniótól.

- Pedig Brüsszel még csak tárgyalni sem volt hajlandó ennek finanszírozásáról.

- Nem, és a korábbi vezetők félelme onnan eredt, hogy minden komoly számítás szerint a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti metróvonalat legalább a Bosnyák térig meg kell hosszabbítani ahhoz, hogy üzemeltetése gazdaságos legyen. Nem lehet leállítani azt, ami el sem indult, és amire egy fillér fedezet, de még komplett engedélyes terv sem volt soha. Ez a történet valójában az első szakasz beindításának a felelőtlenségére utal, amiből aztán évtizedekig érzelmi-politikai kérdést fabrikált - az utasok helyett inkább saját politikájához médiatámogatást szállító - Demszky Gábor és csapata. A minket ez ügyben ért támadások közül valamennyi közönséges hazugság.

- A 3-as metró rossz műszaki állapota, a leálló és füstölő szerelvények sora viszont napi valóság.

- Ha valamire lehet azt mondani, hogy politikai bűn, az éppen az, hogy húsz éven át elhanyagolták a 3-as metró felújítását.  Ami 2010 után itt maradt, az komoly pénzügyi és műszaki terhet jelent. A 3-as metró felújítására reálisan a 2014-es év is rá fog menni, de gőzerővel dolgozunk a megoldáson a kormánnyal együtt. Tény, itt 40 éves szerelvények közlekednek, vannak olyan pályaszakaszok, ahol csak drasztikusan lassított sebességgel tudnak a szerelvények haladni. A metrókocsik cseréje, a pálya felújítása hatalmas összegekbe kerül, de ki mondja meg: hány napja nem tudjuk, hogy miért nem az orosz államadósság terhére épült meg a 4-es metró? Ami a városnak alig került volna pénzébe, de komoly források felszabadultak volna.

- Demszky Gábortól várna választ?

- Budapest volt vezetője három éve vette a kalapját (egy szem itt maradt helyettese, az MSZP jelenlegi frakcióvezetője magyarázza a bizonyítványt), és Berlinig meg sem állt. Nincs joga azt mondani, hogy semmi köze a lerohasztott állapothoz. Itt hagyta a hatalmas önkormányzati adósságállományt, a tönkretett, majd arcátlan hazugsággal „rendbe tett" BKV-t, hasonló nagyságrendű tartozással, egy teljesen lepusztult járműparkkal, és nincs köze hozzá? Micsoda beszéd ez?

- Nem gondolja, hogy a jobboldali szavazók csalódásként értékelik, hogy 2010 egyik sarkalatos ígérete, az elszámoltatás elődjénél minden tekintetben elmaradt?

 - Tiszta a lelkiismeretem, amit mi megtehettünk, megtettük: négy kritikus és bonyolult metrószerződés, a kusza közmű-privatizációs szerződések, a CET-szerződés, több, a város számára előnytelen megállapodás hivatalból oda került, ahova való: a nyomozó hatóságok asztalára. A városvezetés a káros szerződéseket - minden emberi, politikai, diplomáciai lehetőségeit kihasználva - korrigálja, következményeiket enyhíti. Mi el tudunk számolni, sok tízmilliárd forintot szereztünk vissza a városnak. Nem elszámoltató vagyok, hanem azért felelős, hogy más legyen a szellem, mint a megelőző húsz évben.

- Minden pénznél fontosabb lehet azonban a tizenöt éve elkótyavetyélt Fővárosi Vízművek visszavásárlása.

 - A legnagyobb teljesítményünk ebben a ciklusban. Most hiába jönnek azzal a külföldieknek való kiárusítás hívei, hogy mennyi pénzt, 15 milliárdot költöttünk erre. Magyarország vízkincse, annak birtoklása, a közműcégek irányítása stratégiai kérdés. A „bírálók" arról mélyen hallgatnak, hogy 1997 óta mennyi pénzt vittek ki már eddig az országból nyereség, osztalék, menedzsmentdíj címén. Továbbá arról is: ha nem lépünk, a következő tíz évben még több mint harminc milliárdot vittek volna a külföldi tulajdonosok. A tárgyalásokat botránymentesen folytattuk le, nem tudták „bulvárosítani" a témát, ahogyan a csepeli szennyvíztisztító üzemeltetésének visszavételét sem.

- Hol tart a többi privatizált közszolgáltató ügye?

 - Ha minden jól megy, a kormány teljes támogatásával és anyagi segítségével egy éven belül visszavesszük a másik nagy társaságot, a Fővárosi Csatornázási Műveket. Részletekről még nem tudok beszámolni, de a privatizációs szerződés még vízművekénél is súlyosabb, megdöbbentőbb elemeket tartalmaz. Mindezzel párhuzamosan zajlanak a tárgyalások a részben szintén külföldi kézre juttatott Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. visszaszerzéséről.

- Említette, hogy az egyébként már zajló választási kampány része lesz az „érdekes kommunikáció". Olyasmire gondolt, mint a BKV finanszírozása ügyében, amelyet megoldottak, mégis a balliberális médiumok azt írják, hogy nem oldották meg?

 - Korábban az egyik, velünk enyhén szólva nem rokonszenvező újságíró a boldogságtól szinte repdesve hetente kétszer is leírta, hogy „büntetik a fővárost, Tarlós kezét elengedte a kormány". Most meg az a baja, hogy egyezséget kötöttünk, megállapodtunk, közös célok vannak, a kormány gyakorlatilag mindenben segít. A szocialisták kéthavonta gépiesen bejelentik, hogy összeomlik a BKV, amelyet az ő idejükben tettek tönkre. Összeomlás persze soha nincs, ellenben a kormány és a főváros folyamatosan finanszírozza a tömegközlekedést úgy, hogy a BKV egy fillér működési hitelt sem vett fel 2010 októbere óta. Azelőtt 112 milliárdot vett fel a cég, de ezek a tények egy cseppet sem zavarják a fővárosi szocialistákat vagy a Népszabadságot. Szinte tényként ismételgetik politikai vágyaikat. Ez a jelenség várhatóan erősödni fog, hisztérikus támadásokkal színezve. A közgyűléseken biztosan lesz ripacskodás. Ezt azonban higgadtan várjuk.

- A hátralévő bő egy évben mi az, amit ez a városvezetés még mindenképpen meg akar valósítani?

 - Ha a már elindított programokat folytathatjuk vagy akár be is fejezhetjük, elégedett leszek. Ilyen például az 1-es és a 3-as villamos felújítása, a budai fonódó villamoshálózat megvalósítása, a járműbeszerzések lebonyolítása, a Bubi, azaz bérbicikli rendszer beindítása, a Széll Kálmán tér újjáépítése vagy a Margitsziget megújítása. Megjegyzem, ezek a Fővárosi Önkormányzat beruházásai. Olvasom néha, hogy ez vagy az a „BKK beruházás", de olyan nincs. A BKK a Főváros egyik cége, amelyik - más feladatai mellett - a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján és a Főváros pénzén lebonyolít bizonyos közlekedési projekteket. Nem kell majd szégyellnünk a 2014-es bizonyítványt, az elődökhöz képest meg különösen nem.

Forrás: Magyar Nemzet / Szabó Zsolt