Magyarországon az önkormányzatoknak több mint az egyharmada, azaz 40 százaléka titkolja, hogy mit és hogyan vásárolt közbeszerzéssel. Így nincs kontroll, nincs nyilvánosság. Pedig közérdekű adatokról van szó. A Transparency International Magyarország utánajárt, miért nem nyilvánosak az adatok.

A kutatás tartalmi és formai szempontokat vizsgált. Ebből állt össze a Nyilvánossági Index, amely 5 tartalmi és 5 formai szempontot vesz figyelembe úgy, hogy minden elemre 0 vagy 1 pont jár, annak függvényében, hogy az önkormányzat megfelel-e az adott kritériumnak vagy sem. A Nyilvánossági Index így megmutatja, hogy az önkormányzatok mennyire teljesítik a közbeszerzésekről szóló 2011-es törvénynek a közpénzköltésről történő tájékoztatást célzó rendelkezéseit.

Kevesen őszinték

A kutatás eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy az önkormányzatok nem, vagy nem kellőképpen tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. Az önkormányzatok 40 százaléka ugyanis semmilyen, a kutatás során vizsgált adatot nem közöl a honlapján. De ha kirakják az adatokat, akkor se verik azokat nagydobra: általában nem könnyen észrevehető helyre, nem kereshető formában teszik fel a közbeszerzési adatokat.

Maximális pontszámot az önkormányzatok csupán 1 százaléka ért el, ami elkeserítően rossz arány. Nulla pontot kapott – azaz semmilyen közbeszerzéssel kapcsolatos adatot sem közölt – számos nagyváros: Esztergom, Pécs, vagy Szolnok. A legjobban teljesítő négy önkormányzat: Hajdúdorog, Pilisvörösvár, Szombathely, és Tata.

Miért fontos az átláthatóság?

Egyrészt azért, mert a lakosságot érintő beszerzések alapvető adatait mindenkinek jogában áll megismerni, hiszen közbeszerzések esetében közpénzköltésről beszélünk. Másrészt pedig azért – és ez szorosan összefügg az előbb ismertetett indokkal –, mert amennyiben a közpénzek elköltése zárt ajtók mögött történik, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a korrupció bármilyen formában megjelenjen.

Ha a korrupció felüti a fejét, az állampolgárok joggal gyanakodhatnak arra, hogy az önkormányzat több pénzt költ el egy-egy beruházásra, mint amennyibe az valójában kerül. Felvetődik tehát a kérdés, hogy az önkormányzatok miért hanyagolnak el egy olyan kérdést, ami számukra is fontos. Hiszen, ha tudatni akarják a választópolgárokkal, hogy a pénzüket megfelelően és hatékonyan költik, annak az adatok nyilvánossá tétele a legjobb módja.

Mi a kutatás célja?

A Transparency International Magyarország ezzel a kutatással szeretné felhívni az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a jövőben több energiát fektessenek a közbeszerzési adatok publikálására. A kutatás jó kiindulópont, hiszen minden évben megismételhető ugyanezen szempontok alapján, így láthatóvá válik, hány önkormányzat veszi végre komolyan a kötelességét, és tájékoztat bennünket a közpénzek elköltéséről, vagy továbbra is zárt ajtók mögött döntenek az állampolgárok pénzéről.

Forrás: Napi Gazdaság