Összegzéséhez érkezett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) márciusban megkezdett vidékfejlesztési konzultáció-sorozata: a 2013. április 23-án, Gödöllőn rendezett találkozó résztvevői a MÖSZ, a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési minisztérium szakembereivel áttekintették a Nemzeti vidékstratégia és a közfoglalkoztatás jelenlegi alakulását, a közeljövőben várható új irányokat, illetve pályázati lehetőségeket.

 A konferencián számos fontos kérdés került terítékre

Gémesi György köszöntője után az előadók sorát V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitotta meg, előbb a magyar vidék előtt álló kihívásokat, majd hazai földben, vízben, és biológiai sokféleségben rejlő lehetőségeket ismertetve. Beszámolt a Magyar Vidék Alkotmányának is nevezett Nemzeti Agrárstratégia legfontosabb célkitűzéseiről, felhívta a figyelmet az idén két milliárd forintos keretösszegben, 10 és 25 százalékos önrésszel pályázható Tanyafejlesztési Programra, amelyet idén az Alföld teljes területére kiszélesítenek. Ugyancsak nagy súlyt fektetett a LEADER pályázatokra, amelyekbe hamarosan a kisvárosok is bevonhatók lesznek, például a helyi termékek értékesítését célul kitűző programok esetében.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztálya főosztályvezetője a közfoglalkoztatás idei rendszerét bemutatva elmondta: hazánkban 300 ezer semmilyen ellátásra nem jogosult álláskeresőt tartanak nyilván, nekik kell a közfoglalkoztatás keretein belül munkalehetőséget teremteni, amire ez évben 157,8 milliárd forintot biztosít az állam. A legnépszerűbbnek számító kistérségi startmunka mintaprogramok a jelenleg 97 kistérség közel 1600 településén, 220-230 ezer embernek teremtenek munkalehetőséget. A programok kapcsán, idén számos jogszabályi változás lépett életbe: a heti bérfizetésekről havi elszámolásra tértek át, bevezették az állásidőre fizetendő bért, s mostantól a rehabilitációs programokban részt vevők is lehetnek közfoglalkoztatottak. A Belügyminisztérium a későbbiekben szociális szövetkezetek létrehozását tervezi, amiket a startmunka programok tapasztalatokra alapozva, az önkormányzatok segítségével szeretnének megvalósítani.

Sisák Imre, Pásztó polgármestere egy fontos és hatékony közfoglalkoztatási program tervét osztotta meg a hallhatósággal. Először felidézte a 2005-ös, illetve 2010-es mátrakeresztesi árvíz tapasztalatait, amikor nem sok hiányzott a hasznosi víztározó gátjának átszakadásához, ami Hasznos és Mátrakeresztes teljes lakosságának, közel háromezer embernek az életét veszélyeztette. Pásztó városa - mint kistérségi központ - azóta mindent elkövet egy lehetséges következő katasztrófahelyzet elkerüléséért, s közmunkások segítségével folyamatosan tisztítja, karbantartja a Kövecses, a Csörgő és a Ravasz patakok medrét, de az igazi megoldást egy háromlépcsős árvízvédelmi projekt megvalósítása - a mátrakeresztesi záportározó létrehozása, a hasznosi víztározó árapasztójának megépítése, s a három patak érintett mederszakaszának kiépítése - jelentené, 300 közfoglalkoztatott bevonásával. Sisák Imre folyamatosan tárgyal az illetékes tárcákkal, szakhatóságokkal, s szeretné, ha már jövőre megkezdődhetnének a munkálatok.

Dr. Gyuricza Csaba, gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) dékánja a közfoglalkoztatás keretében megvalósítható mezőgazdálkodási programok fenntarthatóságának ismérveiről szólva a szomszédos települések összefogását, a korszerű szaktanácsadói hálózat megteremtését, a közfoglalkoztatásban résztvevők oktatásának bevezetését, az energianövények termelésének elterjesztését, valamint a tereméstől a feldolgozáson át a kész termékek értékesítéséig tartó „teljes termékpálya" kialakítását emelte ki. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen ezáltal nagyobb hozzáadott értékű termék állítható elő, szakképzett munkaerő is alkalmazható, és a közfoglalkoztatottak ezen az úton vezethetők vissza a munkaerőpiacra. Dr. Gyuricza Csaba felhívta a polgármesterek figyelmét arra is, hogy a közmunkaprogramokkal sehol se teremtsenek konkurenciát a helyi vállalkozóknak.

Végezetül Szűcs Gábor, Bosch Biztonságtechnika üzletágának képviselője a térfigyelő rendszerek megtervezéséhez kapcsolódó legfontosabb szempontokkal ismertette meg az egybegyűlteket (erről bővebben a „Térfigyelő rendszerekről felhasználói szemmel I-II." című cikkeinkben olvashatnak), Dr. Geiger András, a MOL termékfejlesztő mérnöke pedig a sokoldalúan felhasználható, s egyben környezetbarát gumibitument mutatta be a hallgatóságnak.

MP