A kormány eltökélt szándéka a rezsicsökkentés folytatása a víz-, csatorna- és hulladékdíjakkal. Milyen hatást gyakorol ez a sok esetben önkormányzati tulajdonú szolgáltatókra? - teszi fel a kérdést a zaol.hu. A kérdés azért érdekes, mert hosszú évekig az önkormányzatok határozták meg a víz- és hulladékdíjakat, és gyakran saját cégeik látták és látják el a közszolgáltatási feladatokat. A települések érdeke tehát, hogy ezek a cégek jól működjenek.

Ugyanakkor az azóta megszűnt önkormányzati ármegállapításnak az is szempontja volt, hogy a lakosságot ne sújtsák nagy díjemelésekkel, szociális és politikai megfontolásból. Kistelepüléseken gyakran az utóbbi érv nyomott többet a latban: előfordult, hogy szemétdíjat sem szedtek, inkább az önkormányzat fizette a számlát. Nagyobb városokban pedig volt rá példa, hogy a víz- és szemétdíjakban infláció feletti emeléseket hajtottak végre. Ezeket általában azzal magyarázták, hogy jelentős fejlesztések zajlottak, például korszerűsítették a hulladékkezelési rendszert és bővítették a csatornahálózatot. Az új létesítmények amortizációs költségeit pedig be kell építeni a díjakba, ez uniós előírás és a fenntarthatóság záloga, hangoztatták a vezetők. A víziközmű vállalatok és a hulladékos cégek között voltak és vannak nagyon eredményesen tevékenykedők, amelyek jelentős forrásokkal gazdagították a tulajdonos önkormányzatot.

A lakossági víz- és szemétdíjak emelésének két éve gátat vetett a Fidesz-kormány, maximum inflációkövető emelést engedélyezve, s a szemétdíjnak nominálisan is felső határt szabva. Idén júliustól pedig átlagosan 10 százalékos csökkentést ígért a víz-, csatorna-, és hulladékszállítási díjak tekintetében.

Az érintett közszolgáltatók közül a zaol.hu a 60 településen lakossági hulladékszállítást végző Zalaispa Zrt.-nél érdeklődött, hogyan tudják megvalósítani a díjcsökkentést. Bali József vezérigazgató elmondta: cégük sajátos helyzetben van, mert rövid ideje szolgáltat, nem tevékenykedett lakossági szolgáltatóként a díjak befagyasztása és az államkasszába fizetendő lerakási díj bevezetése előtti időszakban. Mivel a hulladékdíjak csökkentéséről még nincs jogszabály, az idei üzleti tervükben nem kalkuláltak ezzel. A cég mintegy 600 millió forintos árbevételt és minimális, öt millió forintos nyereséget tervezett 2013-ra.

- Ha törvényi kötelezettség lesz a rezsicsökkentés, természetesen végrehajtjuk - szögezte le Bali József, hozzátéve: de még nem tudja, hogyan. „Létszámfejlesztéseket is terveztünk, mivel meghatározó szolgáltatóvá és foglalkoztatóvá szeretnénk válni a térségben. Előfordulhat, hogy elhalasztjuk ezt a lépést, vagy átgondoljuk a tervezett járműjavító bázis létrehozását, de ez sem lesz elég a díjcsökkentésből adódó kiesés kigazdálkodásához. Lássuk előbb a jogszabályokat, azután tudunk dönteni és többet mondani."

„Amúgy szerintem hiba volna egységesen 10 százalékos rezsicsökkentést előírni a hulladékgyűjtéssel foglalkozó lakossági szolgáltatóknak, mert nagyon eltérő a cégek helyzete és eredményessége. Az energiaszektorral ellentétben óriási különbségek vannak a szolgáltatói díjakban is. E téren Zala jelentősen az országos átlag alatt van, ami a szigorú gazdálkodást és az önkormányzatokkal fennálló harmonikus együttműködés eredménye" - mondta Bali József.

A vezérigazgató szerint a rezsicsökkentés más következményekkel jár a villany- és gázszolgáltatóknál, mint a hulladékgyűjtő cégeknél, mert az előbbieknél valóban hatalmas profit keletkezett. Ezek a külföldi cégek mindig a profit maximalizálására törekedtek, ennek érdekében még olyan intézkedéseket is tettek, hogy megyei jogú várost ügyfélfogadás nélkül hagytak, emlékeztetett Bali József.

A zaol.hu kereste a Zalavíz Zrt.-t is, hogy kikérje a vezetés véleményét a rezsicsökkentésről, de Nagy Andás vezérigazgató későbbre ígért nyilatkozatot, a kormányzati szándék jogszabályba foglalása után.

Egy szolgáltatói szektorban jártas szakértő, neve elhallgatását kérve nyilatkozott. Létezik vagy létezett-e az az arcátlan nyereség, amelyről a kormányzat beszél, az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatóknál? - kérdezte a zaol.hu, tudakolva, megbirkóznak-e ezek a gazdasági társaságok a rezsicsökkentéssel.

Meglátása szerint, ha egyáltalán volt extra profit, az elmúlt időszakban bevezetett különadókkal és egyéb terhekkel (közműadó, lerakási díj, díjemelési korlátok) már biztosan nincs. A cégek helyzete tovább fog romlani - mondta -, mert a tízszázalékos díjcsökkentés kigazdálkodásához tíz százaléknál jóval nagyobb üzemeltetési költség-csökkentésre lenne szükség. Mégpedig azért, mert a kiadások 30-60 százalékát (például az adókat) nem tudják befolyásolni a szolgáltatók. További, jelentős hatékonyságnövelésre nem képesek ezek a vállalkozások, vélekedett, hozzátéve, több cég már túl van a hatékonyságnövelő lépéseken.

A szakértő szerint a rezsicsökkentés hatására fejlesztések és karbantartások fognak elmaradni, ami középtávon nagy költségnövekedést okoz, mert rengeteg pénzt kell majd javításokra kifizetni, s idővel ez a költség a fogyasztóknál csapódik le. Munkahelyek is megszűnhetnek, akár a szolgáltatóknál, de a bedolgozó cégeknél is. Már az eddigi megszorítások hatására is bontottak szerződéseket a vállalatok a kiszolgálásukra berendezkedett kisvállalkozásokkal.

Forrás: Zalai Hírlap Online - zaol.hu