Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. május 21.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Mivel járna, ha kiszakadna Budapest Pest megyéből?
Áttekintés hazánk régiós beosztásának problémáiról a közép-magyarországi régió szétválasztása kapcsán

Ismét felmerült a közép-magyarországi régió kettéválasztása, hiszen így több uniós pénz jutna a Pest megyei településeknek. A változással azonban amellett, hogy a budapestiek is buknának, összességében az ország is kevesebb európai forráshoz jutna. A Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők szerint a jelenlegi régiós besorolás miatt számos problémával kell megküzdeni, változtatni azonban igencsak nehézkes folyamat.


A kormány egy múlt heti határozatában felkérte az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a Közép-magyarországi régió kettéválasztásának lehetőségét. A téma nem most került elő először, az oka pedig az uniós támogatásoknál keresendő: amíg Budapest és Pest megye egy régiónak számít, addig a főváros fejlettsége miatt, a környező települések is kevesebb pénzhez juthatnak. Ezek után nem meglepő, hogy az előző ciklusban is több települési vezető, illetve maga a megyei önkormányzat is azért lobbizott, hogy sikerüljön kettéválasztani a régiót - tavaly novemberben például Nagykőrös nyolc fideszes önkormányzati képviselője népszavazás kiírását

2020 előtt nem aktuális a szétválasztás - hűtötte le a gyors megoldásban reménykedőket a Napi Gazdaságnak nyilatkozva Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Az új uniós szabályozás miatt ugyanis előbb kell meghatározni a régióhatárokat, mintsem a pénzügyi keretekről elinduljon egy tárgyalássorozat.

„Mára ezen már túl vagyunk, így nem véletlenül adott 2015 december 15-i határidőt a kormányhatározat az érintett minisztereknek" - fogalmazott Csepreghy Nándor, majd hozzátette: „mai tudásunkkal nézve" nem is lenne pénzügyi előnye egy szétválasztásnak, hiszen ha ez megtörténne, akkor Pest megye pénzelésére a másik hat régió forrásából kellene elvenni, Budapest pedig annyira fejlett lenne, hogy a mostaninál is kevesebb támogatás jutna oda, így összességében csökkenne az EU-tól érkező pénzmennyiség.

Hogy mégis érdemes a kérdéssel foglalkozni, annak az az oka a helyettes államtitkár szerint, hogy mai állapotokhoz képest jelentős változások jöhetnek 2020-ig: még azt sem tudni, hogy pontosan hány régiótípus lesz - az eddigi kettő helyett, jövőre már három lesz, de lehet ez is változik még 2020-ig -, ha pedig új besorolások lesznek, akkor akár előnyei is lehetnek egy váltásnak.


Magával a régiós besorolással van gond?

A „lyukas közép-magyarországi régió" kialakításának lehetősége már két évtizedes dilemmája a magyar területfejlesztési politikának és ezidáig nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben - mondta a Napi Gazdaság megkeresésére Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének egyetemi docense. Véleménye szerint Budapest fejlettsége kétségtelenül komoly hátrányokkal jár Pest megye számára, így érdemes lenne a szétválasztást komolyan átgondolni, beletörődve abba, hogy a főváros már úgysem jogosult komolyabb uniós forrásokra hosszabb távon.

A jelenlegi beosztás a közigazgatási struktúrát követve a megyék határait figyelembe véve alakult ki - magyarázta Kengyel Ákos, majd hozzátette, hogy a rendszer előnye, hogy így könnyebb volt kialakítani a regionális szintű testületeket, ráadásul a beosztás alapvetően hasonló adottságokkal rendelkező megyéket tett egy régióba, így „az nem rossz", de még így is számos problémával kell megküzdeni.

Egyetértett ez utóbbi állítással Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia kutatója is, aki szerint a régiók besorolásánál a gazdaság valódi működése miatt fel kellett volna bontani a megyéket. Példaként az észak-alföldi régiót hozta, ahol Szolnok is a debreceni központhoz tartozik, márpedig a településnek sokkal több gazdasági kapcsolata van Budapesttel, mint a civis várossal. Így ez a régió nem alkot organikus gazdasági rendszert, de hasonló a helyzet a nyugat-magyarországi régióban is, ahol Győr és Nagykanizsa között 3-4 órányi távolság van a szárazföldön, így ez utóbbi városnak inkább Pécs felé vannak kötődései. Éppen ezért a szakember szerint a régiós rendszer teljes átszabására lenne szükség: Budapest vonzáskörzete például már jóval túlmutat Pest megyén, a gazdasági kapcsolatok alapján el tudna képzelni egy olyan központi régiót, amely fővárosi központtal Tatabányáig, Székesfehérvárig, Szolnokig, Gyöngyösig ér.

Ugyanakkor azt, hogy a jelenlegi rendszert meghagyva leválasztják Budapestet Pest megyéről nem tartja valószínűnek: szerinte az unió sem fogadná el, hogy a főváros körül létrehozzanak egy „úszógumit", ami ráadásul annyira Budapest függő, hogy nehezen lehetne bizonyítani, hogy önállóan is megállná a helyét, mint organikus gazdaság. Egyetértett ezzel Kengyel Ákos is, aki szerint ugyan Pest megye a maga lakosságszámával önmagában is alkothatna elvileg egy önálló régiót, a szakember azonban a területarányosság miatt inkább más megyékkel történő egy régióba sorolását tartaná megfelelőnek.

Pogátsa Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy más, jóval prózaibb oka is van annak, hogy nehéz lesz bármilyen változtatást végigvinni az EU-nál: az Eurostat, az unió a statisztikákkal foglalkozó szervezete „nem szereti ugyanis ezeket bolygatni", mivel lassan tíz éve így gyűjti az adatokat, így egy változtatásnál nehezebb lenne összehasonlítható adatokat közölni. Ugyanakkor - emelte ki Kengyel Ákos - nem példa nélküli az unió tagországaiban a forrásszerzés optimalizálása miatt a régiós beosztás átszabása, hiszen ilyen történt korábban Írországban és Portugáliában is.


Lehet-e önálló balatoni régió?

Akárcsak a központi régió kettéválasztása, egy önálló balatoni régió létrehozása is többször felmerülő igény. Kengyel Ákos szerint a területfejlesztési politika eredményesebb működése szempontjából alapvető érdek lenne ennek megalkotása, hiszen bár a jövő évtől kezdve az uniós szabályozás nem nevesíti külön a turizmust, mint támogatandó célt, de az ágazathoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési, humánerőforrás-fejlesztési, infrastrukturális projektek jó eséllyel számíthatnak az uniós források igénybevételére. Márpedig egy jól kidolgozott fejlesztési program (vagyis egy balatoni régió szintjén megfogalmazott operatív program a maga stratégiájával és prioritásaival) lendületet adhatna a Balaton térségének koncepcionális megközelítésű, minőségi fejlesztésének - véli Kengyel Ákos.

Pogátsa Zoltán a létrehozás nehézségeire hívta fel a figyelmet: bár jogos lehetne az igény az önálló balatoni régió létrehozására, ám ez túl kicsi lenne önmagában, ráadásul további gondot okozna, hogy nincs igazán nagyváros a tó körül. Szerinte például Veszprém nem korlátozódhat arra, hogy a Balaton kiszolgálóvárosa legyen, így Siófok, vagy Keszthely lehetne a központ, azonban ezeken a településeken olyan kicsi az állandó népességszám, hogy hiába alkotna szerves egységet gazdaságilag a régió, nem érné el a szükséges számú lakost, amelyre már az EU is rábólintana.

Forrás: Napi Gazdaság
Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu