Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2022. augusztus 15.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Sok település alaposan befürdik a termálfürdőjével
Nem ritkán közpénzzel foltozzák be az önkormányzati fenntartású intézmények költségvetését

Az ezredforduló óta mintegy 80 milliárd forint uniós és hazai forrás áramlott a hazai fürdőfejlesztésekbe, többnyire önkormányzati keretek között. A „csodaszerként" kezelt beruházások azonban nem mindenhol váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: vagy az előkészítésnél kalkuláltak rosszul, vagy pusztán politikai presztízs célokat szolgált a fürdőépítés. Becslések szerint évente több mint tízmilliárd forint közpénzzel foltozzák be a veszteséges fürdők költségvetéseit - írja az atv.hu.


Legújabban az év elején átadott makói fürdővel akadtak komoly gondok. A Makovecz Imre utolsó munkájaként ismert Hagymatikumot 3,6 milliárd forintból építették, amihez 50 százalékos uniós támogatást használt fel a város. Az előzetes tervek szerint nyáron átlagosan napi 1200, télen napi 800 látogatóval számoltak, ám a valós számok ennek markánsan alatta maradtak - hangzott az ügyben néhány hete tartott sajtótájékoztatón, ahol azt is bejelentették, megválnak a Kovacsics Imrétől, aki az ország több fürdőkomplexuma mellett a makóit is igazgatta.

„Régóta nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság, ha aranyhagymák teremnének is, nem képes eltartani a várost. A termálkincs és a gyógyiszap az a kitörési pont, ami megadatott nekünk" - mondta Buzás Péter szocialista polgármester a Szabad Földnek a beruházás mögötti koncepcióról. A remények egyelőre beváltatlanok maradtak, sőt: az önkormányzat a fürdő beindításához előirányzott 52 millió forinton túl további 80 millió működési támogatást volt kénytelen nyújtani a létesítményt működtető cégnek. A polgármester szerint azonban nem történt tragédia, a korábbi fürdőbe is évi százmillió körüli összeget kellett beletenni - bár azt remélték, hogy a Hagymatikum a kezdetektől nyereséges lesz. Közben a polgármester helyi fideszes ellenzéke - amely szintén megszavazta a fürdőépítést - az Állami Számvevőszéktől kérte, hogy vizsgálja meg a beruházást.

Nem profitorientált szemlélet

A makóiak nincsenek egyedül. A Magyar Fürdőszövetség 2010-es elemzése szerint - amely a fürdők kétharmadának válaszai alapján készült - a szektor összes bevételeinek több mint 14 százaléka az önkormányzatoktól származik. Ha ezt az arányt kivetítjük az összes, csaknem 400 fürdőre, és figyelembe vesszük, hogy 2008-ban például csak a megkérdezett létesítmények bevétele 80 milliárdos volt, akkor a közpénzek aránya biztosan meghaladja a 10 milliárd forintot.

A fürdőszövetségi elemzés a problémát így fogalmazza meg: „A fürdőknek 95-98 százaléka máig önkormányzati tulajdonban van. A tulajdonosi szerkezet a szervezeti struktúrát és a menedzsmentet is meghatározza. A fürdők működésére a testületi döntési rendszer szabályai vonatkoznak, valamint az önkormányzati működési struktúra jellemzi. Ennek egyenes következménye a vezetési filozófia, ezen speciális turisztikai ágazathoz való hozzáértés vagy hozzá nem értés, a jellemzően nem profitorientált szemlélet." 

A válság csak súlyosbította a problémákat. Az esztergomi Aquasziget például korábban kétszer is bezárt, miután nem tudták kifizetni az áramszámlát, illetve a hőszolgáltatást. Szintén bezárt - és egyelőre újra sem nyitott - a dunaújvárosi Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ, amelyet 4,5 milliárd forintból, állami és uniós pályázati forrás nélkül építettek. A város 2006-ban egy speciális lízing konstrukcióban egyezett meg az egyik bankkal, ám ezt azóta már felmondták. A legsúlyosabb gondok a Zala megyei Gelsén adódtak, ahol az 1100 lakosú települést csődbe vitte a több mint egymilliárd forintos állami támogatással megvalósított termálfürdője. 

Még sincs túl sok fürdő?

„Az első Széchényi tervtől számítva eddig mintegy 80 milliárd forintnyi fürdőfejlesztés valósult meg uniós, és hazai források révén, és ez a volumen 2013-ig mintegy 20 milliárddal fog bővülni egészségi- és attrakciófejlesztési projektek révén. Ennek nyomán a szektor éves bevétele megnégyszereződött, jelenleg mintegy 50 milliárd forint, amiből 20 milliárd az államkasszát gyarapítja" - mondta el az atv.hu-nak, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke. Vancsura Miklós hozzátette: a kedvező összkép ellenére valóban vannak olyan fürdők, amelyek bajban vannak: ezeknél nem volt megfelelő az előkészítés, a kapacitásokat és a technológiai megoldásokat rosszul tervezték meg. Példaként említette Makót, Esztergomot, Dunaújvárost, illetve Egerszalókot. 

Szerinte ugyanakkor nem csak a bevételek szempontjából érdemes kalkulálni a fürdőkkel, hiszen ezek egyfajta kovászt jelentenek a településeken: generálják a szálláshelyek bővülését, munkahelyeket teremtenek. Az önkormányzati fürdők esetében az eredményesség alakulásában az is közrejátszott, hogy azok vezetőit nem minden esetben szakmai alapon nevezték ki - jegyezte meg az elnök. Kérdésünkre elmondta, nincs aktuális kimutatás arról, hogy hány fürdő veszteséges, illetve hogy mennyi közpénzt fordítanak ezekre. 
 
Vancsura Miklós szerint Magyarországon nincs „túl sok" fürdő. Felmérések szerint hat-hat és félmillió magyar évente átlagosan húszszor ellátogatna közfürdőbe - ha az anyagi helyzete megengedné. „Ez 120 millió vendéget jelentene, a jelenlegi 25 millióval szemben, akiknek egyharmada egyébként is külföldi. Vagyis vannak még tartalékok" - magyarázta az elnök, kiemelve, hogy a szektor 8-9 ezer embernek biztosít munkát közvetlenül és mintegy 30 ezernek közvetve. 

„A fürdőépítések jelentős része presztízsberuházás volt, vélhetően a polgármesterek akartak emlékművet állítani saját maguknak" - árnyalta a fentieket a magánkézben lévő kiskunmajsai Jonathermal fürdő vezérigazgatója, aki szerint jelenleg 30-40 százalékkal nagyobb a hazai kapacitás, mint ami piaci körülmények között kellene. Szikora Gyula úgy látja, a fejlesztésekkel kapcsolatos „könnyelműség" - a nem eléggé körültekintő tervezés és üzleti kalkulációk - egyik oka, hogy a fürdők többsége önkormányzati kézben van, vagyis a költségvetést ki lehet egészíteni települési forrásokból.

A szakember - aki korábban szintén volt a Fürdőszövetség elnöke - szintén úgy becsüli, hogy évi több milliárd forintnyi közpénzzel foltozzák be a gazdaságtalanul működő fürdők költségvetését. Kérdés, hogy az önkormányzatok konszolidációját követően ez a gyakorlat folytatható-e.

„Jó az irány, hogy igyekszünk kihasználni a természeti adottságainkat, de nem lehet minden termálkútra gazdaságosan üzemelő fürdőt építeni. Különösen nem úgy, hogy közben földgázzal fűtik a létesítményt" - jegyezte meg konkrét települések említése nélkül a vezérigazgató. Hozzátette: az egyes fürdőknek érdemes lett volna megtalálni a piaci réseket, és nem a sokadik hosszabb vagy meredekebb csúszdával csábítani minél több vendéget.

„Egyre több az eszkimó, de nincs több fóka" - utalt Szikora Gyula arra, hogy az utóbbi három évben ők is érezték, csökkent a fürdővendégek száma. Ennek okát a válság mellett abban látja, hogy a környező országokban, Romániában, Szerbiában és Horvátországban is komoly fürdőfejlesztések voltak az elmúlt években. Szerinte az egyik kitörési pont lehetne, ha a német, illetve osztrák betegbiztosítókat „ide tudnánk kötni", így a külföldi érdeklődésnek új lendületet lehetne adni.

Forrás: atv.hu

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2022 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu