Az idén megszabadulnak minden adósságuktól az 5000 fő alatti települések: az 1673 önkormányzat 97,3 milliárdnyi kölcsönét érintő döntést ma hozza meg a kormány. A többiek nem járnak ilyen jól és várniuk is kell: a nagyobb helyhatóságokat csak jövőre és differenciáltan segítik meg 500 milliárd forintos értékben - írja a Népszava.

Az összes 5000 fő alatti település teljes hitelállományát átvállalja a kormány, amely mai ülésén dönt az önkormányzati adósságkonszolidáció első lépcsőjéről. Ez 2012. november 13-án, a helyhatósági érdekképviseletek tanácskozásán hangzott el, miközben a Népszava értesülései szerint a Belügyminisztériumba „fejtágítóra" felrendelt vidéki kistelepülések polgármestereinek a napokban is még azt ajánlották a kormány képviselői, hogy - biztos, ami biztos -, helyben azért egyezkedjenek a hitelező bankokkal, mert ki tudja mikor és milyen feltételek mellett lehetnek majd részesei a miniszterelnök által még október végén bejelentett, összesen 612 milliárdos konszolidációs programnak. 

Az egyeztetésen résztvevő Gémesi György a Népszavának elmondta: arról kaptak tájékoztatást, hogy a kistelepülések minden hitelét automatikusan átveszik. Ez Orbán Viktor korábbi bejelentése szerint 1673 önkormányzat összesen 97,3 milliárdnyi kölcsönét érintené. Gémesi György - aki a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere is - megjegyezte, ezt a még az év végéig befejeződő első ütemet az 5000 főnél nagyobb önkormányzatok hitel-átvállalása követi majd, de ez áthúzódik a jövő évre és erről a kabinet ma még nem is hoz döntést.

Hozzátette: sajnálja, hogy végül nem jut idő az általa régóta sürgetett megoldásra, miszerint egyenként meg kellene vizsgálni az önkormányzatok adósságának mértékét és szerkezetét, hiszen az általános és teljes adósságátvállalásnál differenciáltabb, „védhető" megoldásra lenne szükség.

Példaként említette, hogy különbséget kellene tenni a működésre, illetve a beruházásokra hitelt felvevő önkormányzatok között, továbbá utóbbiak körében sem mindegy, hogy értékteremtő beruházást finanszíroztak-e kölcsönből, vagy éppen olyat, amely nem feltétlenül a kötelező feladatok ellátását szolgálja, így kevésbé fontos és azóta is csak a veszteséget termeli. Megjegyezte: a kötvény-kibocsátásokat aszerint kellene átvilágítani, hogy az adott finanszírozási körülmények között az önkormányzat hosszú távon képes volt-e vissza is fizetni ezt.

Eközben nem tisztázott, hogy - miként arra Kósa Lajos és Pokorni Zoltán is utalt korábban - az állam „diszkontáron" venné-e át az önkormányzati adósságot. A különadókkal sújtott bankszektor már előre aggódott amiatt, hogy 15-20 százalékkal kisebb összegen akarná csak a kormány az átvett hiteleket beszámítani, de ha ezt megtennék, az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő cég szerint államcsődöt jelentene.

Posztot nem, fizetést kell választani

Vélhetően a közfelháborodás hatására módosítja ötletét a Fidesz, és bár eltolja a maga által alkotott képviselői és polgármesteri összeférhetetlenség szabályának alkalmazását, az érintetteknek le kellene mondaniuk az egyik fizetésükről. Ez volt a tegnapi tanácskozás másik fontos témája. Erről Gémesi György azt mondta: a résztvevők egyetértettek abban, fél évvel indokolt lenne eltolni a parlamenti képviselők és a polgármesterek elvileg a 2014-es új Országgyűlés megalakulásával alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályait.

Ez azért indokolt, hogy az önkormányzati választás előtt már ki sem írható időközi polgármester-választások helyett így őrizzék meg az önkormányzatok működőképességét. Abban is egyetértettek - folytatta -, hogy a mindkét állásukat megtartó képviselő-polgármesterek csak egyik fizetésüket vehetnék fel.

Forrás: Népszava

A teljes cikk itt olvasható: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=599786