Elkészültek a köznevelési rendszer tartalmi megújításának fontos dokumentumai, az első kerettantervek, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága október 9-én társadalmi vitára bocsátott. A kerettantervek rögzítik azokat az ismeretanyagokat és műveltségtartalmakat, fejlesztési célokat, amelyeket az adott tantárgyból - azonos iskolatípuson belül - egy-egy évfolyamon minden gyermeknek meg kell tanítani - áll a szaktárca közleményében.

A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeiben rögzített követelmények az éves munka megtervezéséhez (a tanári tanmenetek elkészítéséhez) szükséges időkeretben jelennek meg a kerettantervekben, amelyek alapján a jövőben elkészülhetnek a tankönyvek. A kerettantervekbe foglalt tananyag az egyes tárgyak tanításához rendelkezésre álló óraszám mintegy 90 százalékát foglalja le, 10 százalékát pedig az iskolák szabadon töltik fel tartalommal.

A benne megfogalmazott elvek, fejlesztési területek - nevelési célok (pl. erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés; családi életre nevelés; gazdasági és pénzügyi nevelés; testi és lelki egészségre nevelés), az európai kulcskompetenciák (pl. anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció; digitális; szociális és állampolgári kompetenciák) és műveltségi tartalmak a most társadalmi vitára bocsátott kerettantervekben öltenek testet.

A közeljövőben az iskolák életében néhány lényeges változást hoz a kerettantervi szabályozás. Az egyik, a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése. A 2015/2016- tanévben már az összes évfolyamon mindennap lesz testnevelés óra. A testnevelési órák száma ezzel heti háromról ötre nő, amit a gyermekek és fiatalok egészségügyi mutatói, az életvitelükben bekövetkezett kedvezőtlen változások indokolnak.

Az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a következő (2013/14) tanévtől új, kötelező tantárgyként jelenik meg az erkölcstan, illetve az e helyett választható hit- és erkölcstan óra. A magyar nyelv és irodalom, a történelem értékalapú oktatása erősíti a haza iránti elkötelezettséget, a nemzeti kultúra kincseinek megőrzését. A gyermekek kreativitását, személyiségfejlődését, esztétikai érzékének kibontakoztatását segítendő az alsó tagozaton több időt fordítanak a művészeti tantárgyak oktatására. Ezek óraszáma heti háromról négyre nő.

A természettudományos tantárgyak esetében a felső tagozaton és a középiskolában növekedhet azok óraszáma, tanításukhoz a Magyar Tudományos Akadémia készítette el a tagozatos osztályoknak szóló kerettanterveket, melyekben először jelenik meg a Természettudományos gyakorlatok című tantárgy - tájékoztat az Emberi Erőforrások Minisztériuma.