Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 3.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Vidékstratégia - egy zempléni polgármester szemével
Varga László szerint döntéshozóknak meg kellene kérdezniük azokat, akik közvetlenül érzik a változások következményeit

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége „Önkormányzatok szerepe a Vidékstratégia megvalósításában" címmel, augusztus 29-én, Gödöllőn rendezett konferenciájának egyik leginkább elgondolkodtató előadása Varga László taktaharkányi polgármesteré volt, aki az alábbiakban a településén folytatott gazdálkodásról, közmunkával kapcsolatos tapasztalatairól, a tragikussá váló demográfiai folyamatokról, és a krízisből való kilábalás lehetőségeivel kapcsolatos gondolatait osztja meg olvasóinkkal.


Egy zempléni polgár(mester) gondolatai 

Az úgynevezett gazdasági válság kezdete óta egyértelműen romlott a településen élők anyagi helyzete. A gazdasági nehézségek mindenkit érintenek: vállalkozókat, munkavállalókat, nyugdíjasokat, diákokat, munkanélkülieket. Különösen azoknál a családoknál érezhető ez fokozottabban, ahol gyermekeket nevelnek és taníttatnak.  Nemcsak a polgármesteri hivatalban, a hivatali fogadóórán, hanem azon kívül is, az utcán, boltban, vagy akár a temetőben is beszélgetés közben árad az emberekből a panasz. Polgármesterségem alatt soha nem láttam még ennyi elkeseredett, reménytelen embert.

Az energiaárak egekbe emelkedése a későbbiekben még nagyobb gondot fog jelenteni. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején nagyon sok fiatal család építkezett, és szerelte fel lakását gázfűtéssel. Akkor mindenki ezt részesítette előnyben, hiszen a legkényelmesebb, legolcsóbb, legtisztább fűtési mód volt. Szénhez már csak nehezen lehetett hozzájutni, hiszen bezártak a bányák. Ezek a családok most a gázár jelentős emelkedése miatt szinte ellehetetlenülnek, mert számláikat nem tudják fizetni, a lakást lezárják, a szülőkhöz költöznek, vagy elhagyják a települést.

A közmunka bére megalázóan alacsony

Sajnos ezen a helyzeten a közmunka-programok sem tudnak érdemben változtatni. 2010 decemberében egy szakmai fórumon jeleztem Czomba Sándor államtitkár úrnak a tervezett négyórás foglalkoztatás várható, előre látható negatív hatásait, melyek 2011-ben be is következtek. A modell nem tartható fenn, érdemi munkavégzésre nem használható. A négyórás foglalkoztatásért adott munkabér megalázóan kevés. Nem ösztönöz munkavégzésre sem a munkaidő, sem a munkabér, hiszen nem vagy alig több a segély összegénél. A közmunkával megkereshető pénz szinte a napi megélhetéshez sem elég. Ennek ellenére a valóban dolgozni akaró emberek kényszerűségből vállalták a programban való részvételt, hiszen sem a településen, sem a térségben semmilyen más munkalehetőség nincs.

Nagyon sok településen, mondhatjuk azt is, hogy a települések zömében a négyórás modellt arra használták, hogy szinte mindenkinek biztosítsák a kéthónapos foglalkoztatást azért, hogy ne essenek ki a segélyezési rendszerből. Véleményem szerint a 2011-ben gyakorlattá vált közfoglalkoztatási rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lehet ezzel javítani a statisztikai adatokon, lehet azt kommunikálni, hogy nőtt a foglalkoztatás, de azt, hogy ennek valójában van-e haszna és értelme, csak mi tudjuk, akik nap mint nap találkozunk a problémával.

Feltehetően a kormányzat, az ezzel foglalkozó szakemberek is érezhették ezeket a gondokat, jelzéseket kaphattak, hiszen 2012-ben már a hat, illetve nyolcórás foglalkoztatás lesz a meghatározó. A 2011 szeptemberétől hatályos jogi szabályozás szerint azonban a közmunkáért kapott bér megalázóan alacsony. (A közmunkás nyolc órás bruttó bér 57 ezer forint, nettó összege 47 025 forint, míg a közfoglalkoztatott szakmunkások bruttó munkabére 78 ezer forint, ami 60 600 forint nettó összeget jelent. A bért a munkaidő arányos mértékével kell csökkenteni.)

Észre kell venniük a jogalkotóknak, hogy a kistelepüléseken nincs más lehetőség a munkavégzésre. Az emberek nem tudnak bejárni a 20-30 kilométerre lévő városokba, mert egyre kevesebb munkahelyen térítik meg a munkába járás költségét, a rendkívül magas utazási költséget viszont az emberek nem tudják kifizetni. Lakóhelyükön nincs munkahely, nincsenek befektetők, nagyon sok településen az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat. Mint önkormányzat, mindent megtettünk azért, hogy minél több embert foglalkoztassunk, így 2011-ben 240 fő közmunkást alkalmaztunk.

Elvándorlás és elnéptelenedés

Településünkön és a térségben a rendszerváltozás óta folyamatosan szűntek meg a munkahelyek. Helyi szinten a termelőszövetkezet jelentett biztos megélhetést több száz családnak, a földek rendben műveltek voltak, a háztáji gazdaságok virágzottak. A szövetkezet privatizációját követően néhány családi gazdaság maradt, munkaerőt alig alkalmaznak. Az észak-magyarországi régióban sorra zártak be az ipari és mezőgazdasági üzemek, új munkahelyek szinte alig jöttek létre. A munkahelyek hiánya elvándorlást eredményez, mely megállíthatatlannak látszik. Diplomás fiataljaink, jó szakmával rendelkező szakmunkásaink mennek el, már nem is Budapestet vagy a Dunántúlt választva, hanem a nyugat-európai országokat megcélozva.

Sok kint élő, dolgozó helyi fiatallal tartom a kapcsolatot és a beszélgetések során azt tapasztalom, távozásuk nem néhány hónapra, évre szól. Ezek a családok ott kívánnak letelepedni, hiszen itthon nincs jövőképük, megélhetésüket nem látják biztosítottnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága az elmúlt 5 év alatt 50 ezerrel csökkent. A Szerencsi Kistérségi Társulás területén található 18 település lakosságszáma 2004. január 1-jén 46 240 fő volt, 2011. január 1-jén pedig 43 838 fő. A mindenkori kormányzatnak lépéseket kell tennie a vidék elnéptelenedése ellen, ellenkező esetben települések üresedhetnek ki, válhatnak lakatlanná.

Segítségre mindenkinek szüksége van

De a folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak. Taktaharkány a szinte változatlan lakosságszám ellenére 2011-ben 22,5 millió forinttal kevesebb állami normatív támogatást kapott, mint 2010-ben. Ennek ellenére a szociális ellátásokhoz maradéktalanul tudtuk biztosítani az önkormányzati részt. Sőt, az évek óta tartó megfontolt, takarékos gazdálkodásnak, racionális létszámgazdálkodásnak köszönhetően tavaly is tudtunk támogatásokat nyújtani a lakosságnak. Azt az elvet valljuk, hogy segítségre mindenkinek szüksége van: a fiatalnak azért, mert fiatal, az idősnek azért, mert idős. A családoknak azért, mert gyermeket nevelnek, az egyedül élőknek azért, mert nincs más, akire támaszkodhatnának.

Valamennyi, a helyi általános iskolában tanuló gyermekünk ingyen kapta a tankönyvet 2011-ben is. Minden középiskolás, főiskolás és egyetemista, aki kérte, tanévkezdési támogatásban részesült. Tanévenként 35-40 fő felsőoktatásban tanuló fiatalt támogatunk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretein belül 3000 forint/fő/hó összeggel. Indulása óta részt veszünk a középiskolások Arany János Tehetséggondozó Programjában, tanévenként 5-12 gimnazistának adunk havi 5000 forint ösztöndíjat. Nem feledkezünk meg az idősekről sem. Minden évben két alkalommal (augusztusban és karácsony előtt) 2000 forint értékű vásárlási utalvánnyal kedveskedünk a 65 éven felülieknek, ez a létszám alkalmanként 600-620 főt jelent.

A fent felsorolt támogatásokat anyagi helyzettől függetlenül adjuk lakosainknak. Kell, hogy valamennyi család érezze, törődünk velük. Kell, hogy gyermekeink, fiataljaink lássák, odafigyelünk rájuk, minden tőlünk telhető segítséget megadunk tanulmányaik folytatásához azzal a nem titkolt szándékkal, hogy településükhöz való ragaszkodásukat erősítsük, és soha ne feledjék el, honnan indultak, mit kaptak, és ne menjenek el innen, vagy ha mégis, örömmel térjenek ide vissza.

Településünk egy több mint egymilliárd forint összegű szennyvízberuházás előtt áll. A lakosok terheinek csökkentésére az önkormányzat 1041 háztartás részére 96 hónapon keresztül havi 800 forinttal járul hozzá az önrészt biztosító lakás-takarékpénztári befizetésekhez. Ez is egy támogatási forma, mely jövedelmi helyzettől független.

Az önkormányzat átmeneti segélyezésre fordítható keretösszege évről évre csökken. Rendeletünk szerint e támogatás rendkívüli élethelyzetben adható, meghatározott összeghatáron belül. Sajnos, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többen, egyre nagyobb mértékben adósodtak el: kinek közüzemi számlái maradtak kifizetetlenül, kinek hiteltartozásai vannak. legtöbb esetben ezek olyan magas összegű hátralékok, melyekre az átmeneti segélyezés nem jelent semmilyen megoldást.

Minket nemigen kérdeznek

Sajnos, nagyon kevés lehetőségünk van a megfelelő helyen elmondani gondolatainkat, rámutatni a napi valóságos problémákra. Úgy érzem, a településéért tenni akaró, felelősen gondolkodó polgármestereknek lennének használható, különböző rendszerekbe beépíthető javaslataik. A jogalkotás előkészítése során azokat is meg kellene kérdezni, akik közvetlenül, mindennapjaikban szembesülnek a változások hatásaival, negatív vagy pozitív következményeivel.

Az embereket gyakran sokkhatásként érik a gyors változások. Sajnos, az elmúlt években ahhoz szoktak hozzá, hogy ezek a változások negatív hatással vannak életükre. Sokszor kell nyugtatni az embereket, ne váljanak fásulttá, elkeseredetté. Nem érzik a munka becsületét, nem látják gyerekeik biztos jövőjét, nem látnak menekülési utat a mindennapi gondokból.

Az a véleményem, hogy a mély gazdasági, s méginkább szociális válságból csak közös erővel lehet kilábalni. Ehhez én, mint polgármester saját lehetőségeimen belül tapasztalataimmal, javaslataimmal is szeretnék hozzájárulni, ha a döntéshozók, az előkészítéssel foglalkozó szakemberek megkeresnék, megkérdeznék a „végeken" élő embereket, vezetőket, polgármestereket, jegyzőket.

Varga László
Taktaharkány polgármestere

(Az írással kapcsolatos véleményeket, észrevételeket, hozzászólásokat a vargalaszlobank@t-online.hu e-mail címen, illetve a 20/ 947-4957-es telefonszámon várja a polgármester úr.)

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu