A nyáridőszak 31 munkanapján 57 jogszabályt módosítottak. Ezek egy része közvetlenül érinti az önkormányzatok tevékenységét. A törvények módosításának folyamata már a választások után a kormány megalakulása előtt megkezdődött, egyéni képviselői indítványok alapján. Az alábbiakban ezekről kívánunk egy összefoglalót adni emlékeztetőül, a teljesség igénye nélkül. A jövőben további változások várhatók, amelyek alapjaiban érintik az önkormányzati rendszert, napirenden van az Alkotmány, a köztisztviselői és az önkormányzati törvény módosítása, de várható változás a hatáskör és feladatellátás területén is. 

 

A választások előtt nagy vita volt a települések számáról: több versengő párt képviselője vélte úgy, hogy csökkenteni kellene a települések számát, de ha azt nem is, akkor legalább a képviselők létszámát kellene megfelezni. Az önkormányzatiság győzelmeként értékelhető, hogy az új parlamenti többség az önkormányzati szövetségek véleményét is figyelembe véve, minden település számára biztosítani kívánja az önkormányzás jogát.

 Talán a leglényegesebb, legismertebb, az önkormányzati szférában legnagyobb érdeklődést kiváltó csomag az önkormányzatokat közvetlenül is érintő választási törvények módosítása. A korábbiaknál kevesebb képviselőt fognak október 3-án megválasztani. A csökkenő létszám egyaránt érinti a kis településeknél a listáról, a nagyobbaknál az egyéni körzetből és a kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselők számát. Az arány is eltolódott, százalékosan kevesebb képviselő kerül a testületbe a kompenzációs listáról, mint korábban, 40 helyett 30 százalék. 

Lerövidült az ajánló szelvények gyűjtésére szolgáló idő is, ezzel szemben megnövekedett a szükséges ajánló szelvények száma. A kampánycsend időszaka is kitolódott, a választások estéjén éjfélig lehet kampányolni. A megyei képviselők választásánál megszűnt a 10 ezer alatti és fölötti két lista, a megye egy választó körzetnek minősül, csupán egy listára lehet szavazni. A legnagyobb fejtörést a csökkenő képviselői létszám miatt minden bizonnyal az új választási körzethatárok megállapítása okozta, hiszen ezek 20 éve többé-kevésbé változatlan helyzet átalakítását tették szükségessé.

 Települési és területi szinten egyaránt csökkent a kisebbségi önkormányzatok létszáma is, a kisebbségi érdekérvényesítés ereje azonban nem csökken, mert 13 nemzetiségi képviselő közvetlenül bekerülhet a Parlamentbe a következő választásokon, 2014-ben.
 S ha már a Parlamentnél tartunk, bár ugyancsak 2014-ben válik esedékessé, meg kell említeni, hogy a parlamenti képviselők száma is lecsökken, ezután 386 helyett csak 200 szerez majd mandátumot. Ez, az önkormányzati szférához hasonlóan, átrajzolja majd a körzethatárokat, amit a lakosság mozgása már amúgy is szükségessé tett. Ez a munka, a részletek kidolgozása, még hátra van.

 Ugyancsak az önkormányzati választásokkal függ össze az a megszorítás, hogy a fegyveres testületek hivatásos tagja leszerelésük után három évig nem indulhat a választásokon. Az önkormányzatokat kevésbé érinti, de itt kell még megemlíteni, hogy az Országos Választási Bizottságot ezután az általános választások előtt meg kell újítani.

 Fontos változtatás a polgármesterek helyzetének erősítésére az, hogy alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a testületnek. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a polgármester megvonja tőle a bizalmat. Fontos azonban, hogy a „kívülről” megválasztott alpolgármester nem válik a képviselő testület tagjává, nincs szavazati joga, és önkormányzati státuszban nem helyettesíti a polgármestert, nem lehet a képviselő testület elnöke.
 Az önkormányzatok körében nagy felháborodást váltott ki az előző kormányzat idején hozott jogszabály, amely az APEH hatáskörébe helyezte a helyi iparűzési adó beszedését. Az új Parlament egyik első intézkedése volt az iparűzési adó beszedésének az önkormányzati szintre történő visszahelyezése azzal a kiegészítéssel, hogy ha valamely település az APEH-hal együttműködésben szeretné elvégezni ezt a tevékenységet, az APEH ezt felvállalja.

A közigazgatás korszerűsítése

A másik nagy csomag a közigazgatás korszerűsítésének megkezdésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. Különvált az önkormányzatok és a közigazgatás irányítása. Az önkormányzatok az ismételten visszaállított Belügyminisztérium alá tartoznak, a közigazgatást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítja. Ezen a téren a legfontosabb intézkedés a területi közigazgatási hivatalok státuszának visszaállítása, ami lehetővé teszi az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezzel vége lett az előző kormány alkotmánysértő intézkedése következtében kialakult helyzetnek, amely ellehetetlenítette az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A korábbi Önkormányzati Minisztérium feladatai közül a sport a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a turizmus a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe került.

 Az önkormányzatok feladat és hatáskörének felülvizsgálata előkészítés alatt van, de a parkolással kapcsolatban megszületett a jogszabály, mely a közterületi parkolásról való gondoskodást az önkormányzatok kötelező feladatává tette, és meghatározta a parkolás jogi feltételeit. Ez valószínűleg szükségessé teszi a települések parkolási rendeletének újragondolását is. Nem tartozik az alapproblémák közé, de érzékeny területet érint a közterületen elhelyezett művészeti alkotások engedélyezése. Az új szabályozás a települési önkormányzatok, beleértve a fővárosi kerületeket is, jogává teszi a tulajdonában álló területén elhelyezendő művészeti alkotások engedélyezését.

További változások

A közbeszerzési törvény jelentősen megnehezíti az önkormányzatok dolgát elsősorban a fejlesztések terén, de üzemeltetési területeken is. A jogszabály módosítása számos ponton történt meg, azzal a szándékkal, hogy a jövő évben teljesen új törvényt kell alkotni. A módosítás a korrupció csökkentését, a kis- és közép vállalkozások helyzetbe hozását, az eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tételét, a körbetartozások csökkentését segíti elő.
 Számos egyéb törvény is módosult, ezek közvetve érintik az önkormányzatokat. A közbiztonság javítására vezették be a „három csapás” elvét a visszaeső erőszakos bűncselekmények visszaszorítására, a „középmértékes büntetést”, az elzárás bevezetését a kisebb mértékű bűncselekmények elkövetése esetén, a pedagógusok bántalmazása miatt kiszabható büntetés szigorítását, és az emberiség ellenes bűncselekmények tagadásának kibővítését.

 Az adórendszer átalakítása – a már említett iparűzési adó beszedése mellett – a társasági adó csökkentésére, az öröklési és ajándékozási illeték módosítására, a vagyonadó megszüntetésére, a vállalkozások kommunális adójának megszüntetésére, a bankadó bevezetésére, az alkalmi és a ház körüli munkák adózásának egyszerűsítésére, a végkielégítések 2 millió forintot meghaladó részének megadóztatására és a pálinkafőzés terheinek könnyítésére terjed ki.

 Alapvetően az államot, szervezeteit és költségvetését érintik azok a jogszabályok, amelyek korlátozzák az állami vezetők bérét, csökkentik a pártok támogatását, megszüntetik a devizahitelezés esetén a jelzálog bejegyzését, zárolták egyes minisztériumok költségvetésének egy részét és befagyasztották az energia hatósági árát, átalakítják a köztisztviselői munkaviszony szabályozását. Átszervezik a Nemzeti Földalap és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tevékenységét, megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.
A közoktatásra vonatkozó módosítások közelebbről érintik az önkormányzatokat, a már említett pedagógusok elleni támadások szigorúbb megítélése mellett, van lehetőség a kisdiákok buktatására, az igazolatlan hiányzás visszaszorítása érdekében a családi pótlék pénzbeni kifizetésének időleges megvonására, az iskolák fenntartói joga átadásának megkönnyítésére. Számos jogszabály született a médiumok szabályozására is, ezek az önkormányzati tevékenységet kevéssé érintik.

Dr. Fábián Zsolt 
a MÖSZ főtitkára