Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2021. november 27.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Egyre komolyabb problémák az önkormányzatoknál
Hódmezővásárhely példája látványos, ám több önkormányzat is bajban lehet

Hazánkban körülbelül 80-100 önkormányzat számára jelenthet gondot a kötvénykibocsátás utáni törlesztés, ám egyre látványosabban jelentkeznek a problémák. A huszonhárom megyei jogú város közül tizenötnek is tízmilliárd forint fölötti a tartozása a pénzintézetek felé. Ráadásul egyre kevésbé jelent biztos üzletet városoknak hitelezni - írja a Világgazdaság Online.


Több mint kétmilliárd forinttal nagyobb értékben bocsáthat ki Hódmezővásárhely kötvényt, mint amennyi a csongrádi város teljes banki tartozása. A tranzakciót engedélyező friss kormányzati döntés mégis szinte az életet jelentheti Hódmezővásárhelynek: információink szerint enélkül aligha tudták volna biztosítani a finanszírozhatóságot.
A kormány döntése Hódmezővásárhely és az Erste Bank között létrejött megállapodás végrehajtását jelenti, amelyet a város közgyűlése jóváhagyott - közölte Göbl Vilmos, az önkormányzat sajtóreferense a távirati irodával.

A részletek banktitoknak minősülnek, így ugyanúgy kérdőjelesek maradnak a nyilvánosság számára, mint a város és az Erste áprilisi megállapodása a kötvények visszafizetéséről. Nem volt pedig mindig ilyen egyszerű az ottani helyzet: fél éve sincs, hogy Lázár János még polgármesterként szokatlanul éles hangnemben jelezte, a város számláját vezető banknak nagy szerepet kell vállalnia az árfolyamkockázatban. Ez módosult azóta arra, hogy Lázár már azt mondja: „jó adósok akarunk lenni".

„Spekuláltak, ez egy ideig jó volt nekik, most pedig ott tartanak, hogy ha nincs megállapodás, nem lettek volna képesek visszafizetni a tartozást" - jellemezte a hódmezővásárhelyi helyzetet egy magát megnevezni nem kívánó, szintén jobboldali polgármester. Tény az, hogy a válság kezdetéig Lázár János vezetésével alaposan megforgatták a város pénzét: az Állami Számvevőszék jelentéseiből kiderül, hogy 2007-ben és 2008-ban összesen 38 határidős devizaügyletet kötöttek - az ÁSZ-jelentés is kiemeli, hogy mindez teljesen törvényes, ám kockázatos volt.

De Hódmezővásárhely esete nem egyedi. A 23 megyei jogú város közül 15-nek is tízmilliárd forint fölötti a tartozása a pénzintézetek felé, míg 2007-ben négynek volt ennyi. Összességében öt éve 131 milliárdos, 2010 végén pedig már a 345 milliárdot is meghaladó volt a legnagyobb városok banki tartozása. A kisebb települések tartozása számszerűleg kevesebb, ám a lakosságszámhoz és a helyi bevételekhez képest sok helyen elég nagy ahhoz, hogy komoly problémákkal szembesüljenek. A Világgazdaság Online által megkérdezett önkormányzati vezetők körülbelül 80-100-ra teszik azoknak a településeknek a számát, ahol a hitelfelvétel, illetve a kötvénykibocsátás miatt szembesülhetnek nagy problémákkal.

Mindez összecseng a GKI Gazdaságkutató tavalyi kimutatásával: eszerint a teljes települési adósságállomány 75 százaléka 99 önkormányzatnál halmozódott fel. 2006-2007 körül volt a kötvénykibocsátás aranykora - magyarázta az egyik érintett település vezetője. Akkoriban jöttek rá az önkormányzatok arra, hogy a kötvénykibocsátás jó módja a könnyű pénzhez jutásnak, és az állam is érdekelt volt ebben, hiszen így kevesebbet költhetett a településekre. Míg 2005-ben 665 milliárd forint volt a települések teljes tartozásállománya, azóta ez több, mint 1000 milliárddal nőtt. Sőt, míg 2005-ben alig 4 milliárd forint volt az önkormányzatok értékpapír-tartozása, ez a szám most a 600 milliárdot közelíti.

Az önkormányzatok változatlanul jó adósnak számítanak, de nem annyira jónak, mint néhány éve. Eddig nem jelentett szinte semmilyen kockázatot egy várost hitelezni, biztosak lehettek a bankok, hogy viszontlátják a pénzüket. Mostanában ez lassan változik. A leginkább különös példa a pécsi. A baranyai megyeszékhelyen tavaly hirdetett meg az önkormányzat közbeszerzést egy 2,8 milliárdos hitelfelvételi eljárásra, ám két héttel később ezt visszavonták. A helyi ellenzéki politikusok állítják: azért történt ez, mert nem volt bank, amely vállalta volna az együttműködést a súlyosan eladósodott várossal. A városvezetők ezt cáfolták.

Ritkán és zárt körben bocsátanak ki kötvényeket az önkormányzatok

Önkormányzati kötvények kibocsátására csak ritkán akad példa, ezért azok feltételeiről keveset lehet tudni, és kötvények nem szoktak forgalomba kerülni - mondta a Világgazdaság Online-nak Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója. A kibocsátott kötvényeket jelentősebb bankok szokták lejegyezni, ezért a kibocsátások olyanok, mintha az önkormányzatok konzorciális hitelt vennének fel. A kibocsátás nem olcsóbb a hitelfelvételnél, ezért azt valamilyen adminisztratív könnyebbségért szokták választani az önkormányzatok.

A kibocsátás zárt jellegéből adódóan a kívülállók nem ismerik a kötvény kamatozását és feltételeit. A befektetési igazgató tapasztalatai szerint a kötvényeket megvásárló bankok lejáratukig meg szokták tartani értékpapírjaikat, így azoknak nem alakul ki másodlagos piaca és futamidőn belül értéket sem tartanak számon róluk.

A K&H Bank vállalja önkormányzati kötvények kibocsátásának szervezését és Hódmező­vásárhelynek is szervezne kibocsátást - közölte a hitelintézet. Ez azonban nem jelenti, hogy a bank a kötvények jegyzését is vállalja. A kibocsátási díjat a kötvények névértéke és a felmerülő adminisztratív díjak alapján állapítják meg. A bank üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy hányszor és mekkora összegben szervezett már önkormányzati kötvénykibocsátást.

Az önkormányzatok nyilvános és zártkörű kötvénykibocsátásokat hajthatnak végre, lakossági és intézményi befektetők részére. A kibocsátáson elsősorban intézményi befektetők, ezen belül hitelintézetek jelenhetnek meg vevőként. A kötvény kamatozás és futamideje a kibocsátó önkormányzat gazdálkodását jellemző mutatóktól és a kibocsátás céljától függ. A kibocsátó, a kibocsátást szervező vállalkozás és a kötvényeket megvásárló befektetők között felmerülő vitás kérdéseket az érintetteknek egyedileg kell rendezniük.

Forrás: Világgazdaság Online

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2021 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu