Mert pályázni kell, de hogyan?
Néhány hónapja még úgy tűnt: a 2007-13-as időszakra vonatkozó második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) tavalyi első pályázati kiírásainak meghirdetése óta most először kell eseménytelen időszak elé néznünk. Ma viszont valóságos pályázati dömping szakadt ránk és válogathatunk a kiírások között, amennyiben képesek vagyunk az akár csak 5 százalék önerőt is előteremteni. Ebben a pénzügyileg meglehetősen instabil és zűrzavaros időszakban komoly pókerjátékosnak kell lennie annak a településvezetőnek, aki hosszabb (ez jelenleg legfeljebb 1-2 évet jelenthet) időtávra tervezni tud és mer.
Ebben a helyzetben sajnos nem lehet minden mozgó célpontra lőni, nem lehet minden pályázati kiírásra egy fiókötlettel előállni. Fejleszteni, ergo pályázni pedig muszáj de mégis, hiába a pályázati lehetőségek sokasága, soha nem volt ez a kérdés ennyire kiélezve mint most, amikor a polgármesternek mérlegelnie kell, hogy tesz-e a fogyatékkal élőkért vagy a kissebségi közösségekért, hogy a szükséges néhány tízmilliót önerőre fordítja és százmilliókat hív le, vagy inkább felújítja belőle a még működő óvoda, iskola rozsdabarna fűtésrendszerét és kicseréli a százszor átfestett, már-már bezárhatatlan ablakokat. Nos, ezt az ellentmondást mi sem szemlélteti jobban, mint a meghirdetésekor slágergyanúsnak tűnő TÁMOP-3.3.2 kódjelű, az esélyegyenlőségi intézkedési tervek végrehajtását támogató kiírás.
Számok és szabályok útvesztőjében
Az előzményekről néhány szóban: a TÁMOP célterülete a települési esélyegyenlőségi intézkedési tervek megvalósítása. Kedvezményezettjei a közoktatási intézmények fenntartói, akik pályázataikat november 30-ig benyújthatták. Finoman fogalmazva az első szakmai paradoxon akkor állt elő, amikor a TIOP-1.1.1 iskolai infrastruktúra-fejlesztési pályázat (és a később megjelent TÁMOP) útmutatójában a kiíró kikötötte, hogy csak azok nyerhetnek támogatást, akik megpályázzák esélyegyenlőségi tervük (továbbiakban: a TERV) megvalósítását is. Az ezres nagyságrendű pályázóknak így „lehetőségük nyílt" megpróbálkozni azzal, hogy beférjenek a TÁMOP-ban becsült körülbelül 30 nyertes közé.(!) Ezt a kitételt hosszas várakozás után csak szeptember végén törölték el, amikor módosították a TÁMOP útmutatóját. Addig azonban sok, elsősorban kistelepülési önkormányzat „csúszott bele" olyan előkészítési többletköltségbe, amire egyébként nem lett volna szükség: vagy nem volt TÁMOP-os célcsoportja, vagy önerőből akarta finanszírozni teendőit, vagy nem ez áll fejlesztési prioritás listájuk élén - olyan helyzetben, amikor az iskolában nincs fűtés.
Emellett a kiírás szerint minimum 15 millió forintos költségvetést kellene készíteni, ami valljuk be, egy egyiskolás településen nem feltétlenül bizonyul reálisnak. Aki mégis a pályázat mellett döntött, rá kellett döbbennie, hogy az ötéves fenntartási időszak alatt egyébként is szűkös, egyre soványabb költségvetéséből az elnyert támogatás többszörösét kell a TERV megvalósítására fordítania. Konkrét számokkal: elnyer 15 millió forintot, majd a következő négy évben évente megközelítőleg 9 millió forintot fordít a TERV megvalósítására. Úgy gondolom ehhez nincs mit hozzáfűzni. Hogy mi lett végül a fentiek eredménye? A pályázó fenntartó önkormányzatok többsége visszalépett a pályázattól, maga mögött hagyva saját és tanácsadója elvesztegetett idejét és energiáját, nem beszélve a soha meg nem térülő költségekről. Érthető, ha felvetődik a kérdés: vajon a kiírónak, a Humánerőforrás Operatív Program Irányító Hatóságnak (HEP IH) nem kellett volna alaposabban körbejárnia elképzelésének megvalósíthatóságát, mielőtt megjelenteti a kiírást?
Ellentmondó feltételek
Lássuk tehát, milyen hiányosságokkal kellett szembenéznie a pályázónak. A pályázati kiíráshoz tartozó mellékleteket bizonyos kérdésekben nem lehet megfeleltetni egymásnak. A megjelentetett Pályázati Útmutató és a B 14, illetve a módosított B 14 b melléklet komoly költségvetés készítési problémákat vetett fel. A támogatható tevékenységek meghatározása sem egyértelmű. Az IH által rögzített indikátorok (amelyek egy része egyszerűen vállalhatatlan) sikeres pályázás esetén teljesítési kérdéseket vetnek fel. A pályázó pedig hiába tesz fel tisztázó kérdéseket: telefonon esélytelen, az írásbeli felvetésekre pedig - a megszabott 3 nap helyett - még két és fél hét (!) elmúltával sem kap választ. Amennyiben pedig a komoly tartalmi hiányosságokat nem sikerül kiküszöbölni, a pályázat elkészíthetetlenné válik; marad a bosszúság az elfecsérelt idő a kárba veszett energia és munka...
Felmerül még egy utolsó gondolat: hogyan lehet az, hogy egy pályázati kiírásra az első beadási naptól (esetünkben május 20-tól) november elejéig Pest megyén kívül mindössze egyetlen (!), a Közép-Magyarországi Régióban pedig csupán 3 pályázat érkezik be a 100 százalékos támogatási arányú kiírásra?!
Egy régóta várt „slágerpályázat"
Sajnos hasonló a helyzet egy másik slágernek szánt kiírással is. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, kistelepüléseknek szóló vidékfejlesztési támogatást messiásként várták a településvezetők. Ötven millió forint, 100 százalékos támogatási arány, főtérre, piacra, játszótérre, járdára, s szinte mindenre, ami élhetőbbé tesz egy települést. Elképzelni sem lehet szebbet! Ezért aztán a pofon csattanósra sikeredett: példátlan módon ugyanis, az egyébként ÁFA alany önkormányzat nem számolhatja el visszaigényelhetetlen ÁFA költségeit! Tehát a 100 százalékból mindjárt csak körülbelül 84 százalék marad. Lehet tehát az ÁFA bevételek növekedéséről, újraelosztásról beszélni, de csak akkor, ha a támogatást igénybe is veszik. Emlékezzünk arra is, hogy hány éve módosult az ÁFA törvény, aszerint, hogy a pályázók mégis elszámolhassák az ÁFA költségét, legalább a támogatási arány erejéig?! Ez viszont nem vonatkozott korábban az önkormányzatokra. Nehéz szó nélkül elmenni egy olyan intézkedés mellett, ami ahelyett, hogy segítené, épp hogy akadályozza a települések élhetőségének javítását, arculatának megújítását, fejlettségének emelését. Az önkormányzatok számára most minden önerő nélkül megpályázható fillér számít: ez az eset azonban inkább a klasszikus moziképre emlékeztet: a sivatagban lábánál fellógatott pisztolyhősre, aki épp hogy nem éri el az orra elé tett kancsó vizet.
Alacsony fordulaton
Nem mehetünk el szó nélkül az ország - már régóta alacsony fordulaton, kenőolaj nélkül, alacsony oktánszámú üzemanyagon működtetett - motorjai, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) mellett sem. A GOP pályázatain kívül sajnálatos aktualitásuk miatt a napi sajtóban megjelentekre lehet csak hivatkozni (és reménykedni) a gazdasági válságkezelés újabb eszközeinek mielőbbi elérhetőségében. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával kialakított pénzügyi eszközökkel tervezi megsegíteni a kkv fejlesztési forráshoz jutását a nemzetközi pénzügyi válság nyomán szigorodó banki feltételek között. Az ezermilliárd forintos csomag elsősorban a foglalkoztatás szempontjából nehéz helyzetbe került régiókat és azokat az ágazatokat célozza meg, amelyek létszámcsökkentésre kényszerülnek a pénzpiaci válság hatása miatt. Az uniós források teljes átcsoportosításával egybekötött intézkedés több elemből áll. A korábbiaknál kedvezőbb kondíciójú Új Magyarország Mikrohitel a K&H Bank fiókjaiban igényelhető. A kkv növekedési csomag meghirdetésének célja, hogy a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen ezekből a folyamatokból. A hatásában összesen mintegy 800 milliárd forintos csomag aktívan él a 2007-2013 között rendelkezésre álló uniós források nyújtotta lehetőségekkel.
Az aktuális Gazdaságfejlesztési Operatív Program technológiafejlesztési pályázataiban csökken a megkövetelt önerő összege; több vállalkozás pályázhat. A 2009-ben megjelenő gépbeszerzési pályázatokban a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel csökkenés mértéke a mai 5 százalékról 10-25 százalékra enyhül. A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám a Közép-Magyarországi Régióban 10 százalék lesz, az ezen kívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék lesz a megengedett árbevétel-csökkenés. Csökken a beruházási pályázatoknál az árbevétel növekedési elvárás 1 százalékponttal. Az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényes lesz. A jelenlegi, a területek fejlettségétől függően ma elvárt 6-, 5-, 4-, 3 százalékos árbevétel növekedés helyett 5-, 4-, 3-, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke. A jövő évi tényleges makro növekedési adatok ismeretében ezt újra felülvizsgálhatják.
Hitelgarancia és kockázatitőke program
Elindul a hitelgarancia program. Uniós forrásokból hitelgaranciát kapnak a kis- és közepes vállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül. A hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, amelynek uniós források segítségével akár 80 százalékáig kezességet, garanciát vállal a kormányzat. A Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel együttműködésben, 50 milliárd forint értékben refinanszírozási hitelkeretet nyit a kereskedelmi bankok felé. A kis- és közepes méretű vállalkozások ezen keresztül, kamatplafon mellett, 10-100 millió forintos kedvezményes hitelekhez juthatnak. Jövő tavasszal már elérhető lesz a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára kidolgozott, szintén uniós forrásokból finanszírozott kockázatitőke program. Erre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A befektetéseket tenderen kiválasztott, szerződött alapkezelők hajtják majd végre. Kedvezőbbé válnak a mikrohitelek igénylésének feltételei. A jelenleg felvehető beruházási mikrohitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, miközben a futamidő 5 évről 10 évre nő és hitelcéltól függetlenül 6 hónapról 1 hónapra csökken a vállalkozás korábbi hiteleire vonatkozó kivárási idő. Nos, terv és eszköz, úgy tűnik, van bőven....de mint tudjuk, minden terv csakis annyit ér, amennyit megvalósítanak (igénybe tudnak venni) belőle!
Marsalkó Pál