Kilencvenöt Balaton parti telek kisajátításával számol a területrendezési törvény most elkészült módosítása, erre 3,7 milliárd forintot szánnak. A Balaton-törvény írta elő az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán sétányt alakítson ki. Ehhez a feladathoz azonban forrást nem biztosított az önkormányzatoknak, márpedig több településen csak úgy lehet eleget tenni az előírásoknak, ha magánkézben lévő ingatlanokat sajátítanak ki részben vagy egészben.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntése ez év április 30-áig adott határidőt a kormánynak a kártalanítás rendjének törvényi szabályozására.

A kormány honlapján olvasható tervezet 95 telek kisajátításával számol (hogy pontos milyen telkekről van szó, az a tervezetben nincs felsorolva), de csak 43 telket kell egészében igénybe venni. A teljes, egészében kisajátítandó telek-terület 100 ezer négyzetméter, amelynek az ellenértéke 1,6 milliárd forint. A csak részben kisajátítandó telkekből 210 ezer négyzetméter marad vissza a tulajdonosoknál, de ezek után is kártalanítást kell fizetni, leginkább azért, mert a telek elveszti part menti jellegét. Ennek az ellenértéke - ugyancsak idei árakon - 2,1 milliárd forint. Így jön össze összesen a 3,7 milliárd.

Több település is komoly problémákban ütközik az előírt part menti sétány kialakításánál. Balatonszárszó 5,5 kilométeres partvonalának 95 százaléka van például beépítve, Siófok fideszes polgármestere pedig 2010 januárjában írt levelet, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos állami tulajdonú ingatlanok jelenleg jogellenesen elzárják a Balaton-partot. Balázs Árpád példaként említette a Miniszterelnöki Hivatal siófoki üdülőjét, amely kettévágja a széplaki sétányt, megsértve ezzel mind a Balaton-törvényt, mind a helyi építési szabályzatot.

Forrás: Index-MTI