Az Európai Unió legtöbb országában rájöttek, hogy a centralizációnál, a mindenre kiterjedő központi irányításnál sokkal jobban működik a szubszidiaritás elvére épülő decentralizált modell, a többszintű kormányzás, amit a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításánál is figyelembe kellene venni - állapították meg a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Többszintű Kormányzás" című nemzetközi konferenciájának résztvevői április 19-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Lord Graham Tope, Luc Van den Brande, Dr. Zöld-Nagy Viktória, Michael Schneider és Dr. Gémesi György a Többszintű Kormányzás című konferenián

„Javában tart a magyar közigazgatás, illetve önkormányzati rendszer átalakítása, és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szeretné, ha egy valóban demokratikus, jól működő rendszer jönne létre. Ehhez azonban elengedhetetlen a többszintű kormányzás európai modelljeinek a megismerése, és a jól bevált gyakorlatok elsajátítása, amihez ez a konferencia is szeretne segítséget nyújtani" - köszöntötte az egybegyűlteket Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.

A Jó Állam programról, azaz a közigazgatás átalakításának folyamatáról Dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára adott áttekintést. Mint elmondta, a megyei és fővárosi kormányhivatalok létrehozása, illetve a megyei önkormányzatok konszolidációja, feladat-és hatásköreinek átalakítása után most a járási rendszer kialakítása van soron. Az Országgyűlés előtt van a járásokról szóló törvényjavaslat, s minden jó úton halad a járási hivatalok létrehozása, működésük jövő januártól való beindítása felé. A helyettes államtitkár megnyugtatta az egybegyűlteket, hogy a jelenleg jegyzői hatáskörben ellátott feladatok közül csak az államigazgatásiakat veszik át 2013-tól a járási hivatalok, az olyan, önkormányzatokhoz kapcsolódó, helyi vonatkozású feladatok, mint például a birtokvédelmi, anyakönyvi vagy a hagyatéki ügyintézés továbbra is a jegyzőknél maradnak.

Michael Schneider, az EU Régiók Bizottsága Európai Néppárti frakciójának (EPP) elnöke a feladat- és hatáskörmegosztás németországi gyakorlatába kalauzolta el a hallgatóságot. Németországban föderatív, azaz társulásos, konszenzusos, egyenlőségen és együttműködésen alapuló kormányzás folyik, úgy az állam és a tartományok, mint a tartományok és a települési önkormányzatok között. Mind a 16 tartománynak külön önkormányzati alkotmánya van, melyekben pontosan meg vannak határozva a feladatok és hatáskörök, ha pedig mégis lennének vitás kérdések, egyeztetések során oldják meg ezeket. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió kérdéséről szólva Michael Schneider külön kiemelte lakóhelyét, a volt Kelet-németországi Szász-Anhalt tartományt, ahol már most megkezdték a felkészülést a 2014-2020-as időszakra, hogy időben egyeztethessék terveiket a központi kormányzattal. 

„Magyarország - mint az egész Európai Unió -, nehéz időket él át, meg kell találnia a válságból kivezető utat, de azt nem szabad megengedni, hogy felboruljon az egyensúly a hatékonyság és a demokrácia között" - kezdte előadását Luc Van den Brande (EPP), az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának elnöke, aki szerint a gazdasági nehézségeken lehetetlen központi szinten úrrá lenni. Felhívta a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy vonja be az önkormányzatokat is a reformok kidolgozásába és végrehajtásába, mert azokban az uniós tagállamokban, ahol ezt megtették, jobb eredményeket tudnak felmutatni. Az uniós kohéziós jogszabálycsomag (2014-2020) tervezetében a többszintű kormányzás a kohéziós politika egyik alappillére, a többszintű kormányzást azonban egy nemzetenként eltérő, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, de mindenütt a szubszidiaritás elvén alapuló modellként kell elképzelni. 

Az Egyesült Királyságból érkező Lord Graham Tope, a Lordok Háza, illetve az EU Régiók Bizottsága CIVEX szakbizottságának tagja, négy évtizede van a politikusi pályán, s ez alatt az idő alatt folyamatosan zajlott a brit önkormányzatiság reformja. Mindez sokba került, sok vitát generált, a döntési szint pedig egyre távolabbra került az emberektől. Olyan erős volt a centralizáció, hogy Margaret Thatcher 1986-ban egy tollvonással London önkormányzatát is megszüntette. A modell azonban nem volt igazán sikeres, ezért 12 évvel ezelőtt megkezdődött a decentralizáció: feltámasztották a skót parlamentet, az önkormányzatok pedig már mindent megtehetnek, amit nem tilt a törvény. Jövőre már a helyi vállalkozók iparűzési adója is a településekhez kerül, hogy az önkormányzatok anyagi önállóságát is megteremtsék. Szeretnék, ha a felülről erőltetett kezdeményezések helyett, alulról építkező modellek jönnének létre, az önkormányzatok pedig a helyi demokrácia színterei lehetnének.

Végezetül Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere összegezte az elhangzottakat, megállapítva, hogy az 1990-es önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési feltételeit. Mára az önkormányzati működés megérett az átalakításra, így a változások szükségességét senki sem vitatja, csak az a kérdés, hogy egy alulról építkező, vagy egy felülről irányított modell valósul-e meg. A MÖSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a jól működő, többszintű kormányzás létrehozását az állam stabil jogi feltételek garantálásával, a szükséges források hosszú távú, kiszámítható biztosításával, felkészült, politikai befolyástól mentes szakmai vezetéssel segíthetné, s felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is.

MP

Gémesi György összegzése a konferencia tanulságairól

• Megállapítható, hogy az 1990-es önkormányzati törvény letette az alapjait Magyarországon a többszintű kormányzásnak és ezzel megteremtette egy demokratikus berendezkedésű állam működési feltételeit.
• Megállapítható, hogy a többszintű kormányzás megteremti a lehetőségét az állampolgároknak, hogy közvetlenül és aktívan tudjanak beleszólni az őket érintő ügyekbe, ezzel lehetőség nyílik a társadalmi kontroll gyakorlásának.
• Megállapítható, hogy a helyi és területi kormányzás, a többszintű kormányzás részenként, nagymértékben biztosítja a polgárok érdekeltségének, aktivitásának bekapcsolását az őket közvetlenül érintő ügyek alakításába.
• Megállapítható, hogy a helyi és területi kormányzás hatékonysága nagyban függ a helyi feladatokhoz biztosított vagyon és a helyben megtermelt források felhasználásának lehetőségétől, különös tekintettel a település-fejlesztési feladatokat illetően.
• Hangsúlyozzuk, hogy az Állam stabil jogi feltételek garantálásával a szükséges források hosszú távú kiszámíthatóságának biztosításával a helyben megtermelt bevételek növelésének érdekeltségével segítheti a hatékony helyi és területi kormányzást. Természetesen nem elhanyagolandó a területi különbségeket kiegyenlítő mechanizmusok működtetése, de az nem mehet a helyi érdekeltség, az aktivitás felhajtó erejének rovására.
• Hangsúlyozzuk, hogy a többszintű kormányzás megvalósításához elengedhetetlen politikai szándék és döntés, de a jó többszintű kormányzáshoz felkészült, politikai befolyástól mentes szakmai vezetés szükséges.
• Hangsúlyozzuk, hogy a többszintű kormányzásért felelős helyi és területi választott vezetőket nem lehet a politikai, vagy a politika által kinevezett adminisztratív vezetésnek kiszolgáltatni, alárendelni.
• Felhívom a figyelmet arra, hogy a helyi és területi kormányzás sikere megalapozhatja egy központi kormányzás sikerét is.
• Felhívom a figyelmet arra, hogy a többszintű kormányzás jó európai példái bizonyítják, hogy az állam hatékony, versenyképes működéséhez elengedhetetlen az állam demokratikus berendezkedését is biztosító, valós többszintű kormányzás megteremtése
• Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy az új, még nem teljes mértékben bevezetett önkormányzati törvény és a jelenleg parlamenti vita szakaszában lévő járások kialakításáról szóló törvény átvilágításra kerüljön a tekintetben, mennyire felelnek meg a többszintű kormányzás feltételeinek, illetve ezen törvények újra gondolását annak érdekében, hogy megfeleljenek a többszintű kormányzás feltételeinek.
• Csak az állam és az önkormányzatok partneri együttműködésének alapján valósítható meg egy hatékony, a versenyképesség feltételeit is biztosító többszintű kormányzás, amihez elengedhetetlen a folyamatos, aktív partnerségen alapuló párbeszéd annak érdekében, hogy a polgárok helyi és területi aktivitását is felhasználva a lehető legjobban lehessen biztosítani a működési és fejlesztési feladatok végrehajtását.