Az OTÉK módosításával életszerűbbé válik a településrendezés szabályozása. A 2013. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet többek között bevezeti a vegyes és a többszintes terület-felhasználás fogalmát és meghatározza a minimálisan kialakítandó zöldfelületet. A központi előírások csökkentése költséghatékonyságot és nagyobb fokú szabadságot eredményez az önkormányzatoknak, a befektetőknek, az építtetőknek és a tervezőknek. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a felelősségük is megnő.

A szakmai követelményeknek jobban megfelelő és a jogalkalmazók számára is egyértelmű, közérthető szabályozás megteremtését az Országos Építésügyi Fórum (OÉF) keretében lezajlott széles körű egyeztetéseken támogatták az azon részt vett szakmai szervezetek. Az OTÉK felülvizsgálatához kapcsolódik az Építésügyi Törvény módosítása, amelyről áprilisban külön kormány-előterjesztés készül. A módosított OTÉK a tervek szerint az Építésügyi Törvénnyel együtt 2013. január 1-jén lép hatályba.

Változások a településrendezésben

Területhasználat, rendeltetés

Az OTÉK 1998-tól szakított a korábbi monofunkcionális területfelhasználás szerinti szabályozással és lehetővé tette a multifunkcionális, azaz vegyes terület-felhasználást. A mostani módosítással megszűnik a vegyes használathoz tartozó korábbi tételes épület-felsorolás.

A települési önkormányzatok így nagyobb szabadságot kapnak annak szabályozásában, hogy az egyes területfelhasználási egységeken elhelyezhető épületek az alaprendeltetésen kívül milyen más rendeltetéseket tartalmazhatnak. Ennek eredményeként az önkormányzat döntése szerint egy lakóterületen - akár egy épületen belül is - kialakítható a lakások mellett irodai, kereskedelmi, szociális, kulturális vagy hitéleti tevékenység.

A vegyes rendeltetésű épületek jobban megfelelnek a mai viszonyoknak mind a beruházók, az építtetők, a tulajdonosok és a használók szempontjából is: például az épület a napszaknak megfelelően nem ürül ki teljesen, így nő a vagyonbiztonsága és ezáltal a terület infrastruktúrájának kihasználtsága is kedvezőbb, gazdaságosabb.

Többszintes területfelhasználás

Régóta megoldatlan a földfelszín alatti és feletti beruházások helyzete. Ennek rendezését oldja meg a többszintes területfelhasználás bevezetése. Megoldódik többek között az erdőterület alatti, valamint a mezőgazdasági vagy a vízgazdálkodási terület feletti közlekedés kezelésének kérdése (az M7 autópálya Kőröshegyi völgyhídja vagy az M0 körgyűrű északnyugati bezáró részének alagúton való átvezetése a példa ezekre).

Lehetőség nyílik továbbá egyes frekventált helyen lévő, jelenleg alulhasznosított területek - például nagy kiterjedésű közlekedési területek, pályaudvarok - felett új szint létrehozására, amely más funkcióra is hasznosíthatóvá válna. A többszintes aluljárókban ezentúl kereskedelmi, kulturális funkció is kialakítható lesz.

Zöldterületek szabályozása

Az OTÉK a zöldterületekre - közpark, közkert - vonatkozóan eddig nem írt elő minimálisan kialakítandó zöldfelületet. A módosítás e hiányosságot is pótolja, amikor előírja ennek legkisebb mértékét. A módosítás a nem közlekedési- vagy a zöldterületbe tartozó közterületeket is kezeli azáltal, hogy új területfelhasználási kategóriaként bevezeti a különleges beépítésre nem szánt területek között a burkolt vagy fásított közteret.

Parkolók kialakítása

Az OTÉK módosítása lazít a jelenlegi merev parkoló-előíráson, amely különösen a történelmi városrészekben akadályozza a beépítést. A megoldással lehetővé válik, hogy a települési önkormányzat a helyi adottságok figyelembe vételével akár 100 százalékban eltérjen az országos normatívától. Ezzel például a Budai Várban beépülhetnek a foghíjak anélkül, hogy új parkolót kellene építeni - adja hírül a Belügyminisztérium.