A törvény az önkormányzatokra bízza, hogy az általuk fenntartott intézményekben szedetnek-e bölcsődei térítési díjat. A STOP értesülése szerint országszerte a bölcsődék hozzávetőlegesen 10 százalékában nem fogják ezt bevezetni. Budapesten a 23 kerületből négyben, a IV., az V., a IX. és a XIII. kerület bölcsődéiben nem kell majd fizetni. A bölcsődei ellátásért kért díj (személyi térítési díj+az étkezés díja) nem lehet magasabb a család jövedelmének 25 százalékánál, a pontos összeget az intézmények az egy főre eső jövedelem alapján sávosan számolják ki. Kivétel Érd, ahol jövedelemre való tekintet nélkül mindenkinek egységesen ugyanannyit, a maximális 10 ezer forint személyi térítési díjat kell fizetnie, így a bölcsődei költség az étkezéssel együtt meghaladja a havi 20-22 ezer forintot.

A kedvezményezettek köre széles: nem kell fizetniük a három- vagy többgyermekes családoknak, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után, így egy bölcsődében átlagosan a gyermekek 20-25 százalékának továbbra is ingyenes marad az ellátás. 

A STOP megkérdezte a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnökét, Szűcs Viktóriát a díjjal kapcsolatos aggályairól. „A beérkezett adatok szerint a kisebb jövedelműek családi kasszáját jobban megterheli a bölcsődei díj, mert aránytalanul többet kell fizetniük, mint a nagyobb egy főre eső jövedelemmel rendelkezőknek. Vegyünk egy 4 tagú családot, ahol az összes bevétel 160 ezer forint körül van. Az étkezéssel együtt fizetendő díj havi 10 ezer forint. Egy családnak, ahol az egy főre eső jövedelem 100 ezer forintra jön ki, 20 ezer forintot kell fizetni" - mondta el az elnök asszony, és hozzátette, sajnos nem minden esetben tükrözi így sem a család bevétele a valóságot, mert nem veszik figyelembe az egyéb kiadásokat, azaz, hogy valójában mennyiből él a család. További aggodalmakra ad okot, hogy az az anyuka, aki minimálbérért dolgozott szülés előtt, kétszer is meg fogja gondolni, hogy a gyermek 3 éves kora előtt visszamenjen-e dolgozni. A díj bevezetésével egyáltalán nem segítik az anyák munkába való visszatérését, nem valósul meg a kormány családtámogatási programja.

Arra a kérdésünkre, miszerint lehet-e panasszal élni az összeggel kapcsolatban, Szűcs Viktória elmondta: zavaró, hogy ha valaki fellebbezést szeretne benyújtani, akkor a törvényben meghatározott módon csak a fenntartóhoz fordulhat. Ez szerinte nem teljes jogorvoslat, a probléma így ugyanoda kerül vissza, ahol elkezdődött.

Egy budai bölcsőde vezetője azt tartja aggályosnak, hogy a gondozási díjjal a családok egy újabb döntés elé kerülnek, így az is előfordulhat, hogy a szülő év közben átviszi óvodába a három évet betöltött gyermekét, mert az ingyenes marad. Ez viszont gyakran sok kárt tesz a gyermek fejlődése szempontjából. Az intézményvezető hozzátette, elképzelhető, hogy nem fog annyi többletbevételt hozni a díj bevezetése, mint amennyi adminisztráció és plusz költség jár annak beszedésével.

Egy bölcsődés kisfiú anyukáját nem az összeg maga, hanem az elv háborítja fel. „Nekem havonta nyolcezer forinttal kell majd többet fizetnem áprilistól. Nem mintha nem tudnám más dolgokra elkölteni ezt a pénzt, de azt gondolom, ki fogjuk bírni valahogy. Az a felháborító, hogy a kormány azt ígérte, egy állami intézményben sem fog (tan)díjat szedni. Mindegy, milyen címkét aggatnak rá, ez mégis az - mondta el a STOPnak Ágnes, aki azzal sem ért egyet, hogy ha betegség miatt akár hosszabb ideig is hiányzik a gyermek a bölcsődéből, akkor az azokra a napokra befizetett díjat nem térítik vissza, azaz kárba megy.

„Egyszer már megélte a bölcsődei hálózat, hogy térítési díjat kellett fizetni, ami után annyira lecsökkent a gyerekek száma, hogy voltak helyek, ahol csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni" - mondta el végszóként Szűcs Viktória, a BDDSZ elnöke.

Forrás: STOP.hu