Talán a patikák is megúszhatják az építményadót
Egyre kínosabb történet kerekedik abból a jogszabály-módosításból, amely idén januártól lehetővé tette, hogy az önkormányzatok egészségügyi, szociális és oktatási intézményekre építményadót vethessenek ki. Miután Kósa Lajos az egészségügyi ingatlanok esetében már visszavonulót fújt, Nagy Kálmán kereszténydemokrata egészségpolitikus módosító javaslata tovább bomlasztaná a módosítást.
Mégse lehetne kivetni építményadót rendelőkre és patikákra, legalábbis ha az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi bizottság kereszténydemokrata tagjának, Nagy Kálmánnak a helyi adókról szóló törvény megváltoztatásáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosítóját.
Mindössze január óta van hatályban az a jogszabály, ami alapján megszűnt a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a nevelési-oktatási intézmények céljáró szolgáló helyiségek, beleértve a gyógyszertárak építményadó-mentessége.
Miután a hvg.hu először számolt be arról, hogy a megyei kórházak államosítása miatt könnyen előfordulhat, hogy az önkormányzatok megadóztatják a területükön található kórházakat üzemeltető nonprofit szervezeteket, vállalkozásokat, a kormánypártok visszavonulót fújtak. Kósa Lajos debreceni polgármester az adótörvényekhez benyújtott módosítója először az önkormányzati feladatellátás körében működő házi- és szakorvosi rendelőkre, szűrő- és diagnosztikai intézményekre, valamint a kórházakra és a mentősökre kívánta visszaállítani a tárgyi adómentességet.
Egy KDNP-s módosító a hátraarcot most tovább folytatná, és az építményadó-mentességet kiterjesztené az egészségügyi intézményekre, melyek állami vagy önkormányzati egészségügyi feladatot látnak el, valamint a magánpatikákra, illetve segédgyógyszertárakra is. Az előbbiek esetében a honatya versenyhátrányra hivatkozott, hiszen a jogszabály úgy különbözteti meg a szolgáltatókat, hogy a magán- és köztulajdonban lévő is ugyanazt a feladatot, megrendelést teljesíti.
A patikák esetében pedig azzal indokolta Nagy Kálmán az adómentesség visszaállítását, hogy ugyan általában nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalkozások üzemeltetik, de ezek „nem vitásan (...) az állam biztonságos gyógyszerellátásért fennálló felelősségének érvényesítőiként a (...) gyógyszerellátási feladatok letéteményesei."
Nagy Kálmán indoklásában emellett részletesen ecseteli a patikák sanyarú piaci helyzetét is: eszerint „amikor a gyógyszertárak egyre növekvő része a saját tőkéjét éli fel, csak jelentős késedelemmel tud fizetni beszállítóinak, illetve nyitvatartási időt és létszámot kénytelenek csökkenteni a puszta fennmaradás érdekében, a gyógyszertárak számára vállalhatatlan többletterhet jelentene az építményadó megfizetése."
Egy fideszes képviselő, Láng Zsolt nem lenne olyan megengedő, mint Nagy Kálmán vagy akár Kósa Lajos: ő csak az önkormányzatok területi ellátási kötelezettsége körében eljáró háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat mentesítené (tehát azokat, melyek a körzetben lakókat látják el), kizárólag az alaptevékenységükhöz használt ingatlanaik után.
Kérdés, az általános vitát követően még milyen módosítók érkeznek a hatályos építményadó-mentességekhez: a kormányzó pártok a szociális és gyermekvédelmi, valamint a nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmények adófizetési kötelezettségeit egyelőre megtartanák, és legfeljebb csak az egészségügyi területen lépnének valamennyit vissza. De az utóbbiban is még vita látszik kibontakozni a körükben.
Az MSZP és a Jobbik visszaállítaná a törvény elfogadása előtti helyzetet, tehát a teljes mentességet. Sőt, a Jobbik az egyházak adómentességét ebben a tárgykörben is külön rögzítené - az még érdekes lehet, hogy az utóbbira mit lép a Fidesz-KDNP.
Forrás: hvg.hu