A Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége (LÖTOSZ) szerint szakmailag nem indokolhatók a katasztrófavédelmi törvény önkéntes tűzoltóságokat érintő, januárban életbe lépett egyes módosításai. A 68 önkormányzati tűzoltóságból 61-et tagjai között számláló LÖTOSZ elnöke, Balog László március 13-án az MTI-nek elmondta: a helyi parancsnokok egységesen foglalnak állást a riasztási rendszer átalakítása, a kiszállás átszervezése és az önkormányzati tűzoltóságok finanszírozásának változása ellen.

Mint Balog László elmondta, az önkéntesek és a helyi önkormányzat által közösen, köztestületi formában működtetett önkormányzati tűzoltóságokon már nem fogadhatják közvetlenül a 105-ös segélyhívóra beérkező riasztásokat; a hívások a megyei ügyeletekre érkeznek, amelyek riasztják a legközelebb lévő hivatásos tűzoltóságot, s onnan kerül tovább a jelzés az önkormányzati tűzoltóságokhoz.

Közlése szerint a hármas lépcső időveszteséget jelent, emellett torzulhatnak az információk is. A helyi önkéntes parancsnokok beszámolói alapján mindenhol történt már egy-két olyan eset, amikor nem volt egyértelmű, milyen feladatra kaptak riasztást. Különösen a külterületeken gondot jelenthet a tűz pontos helyének meghatározása is, ha a riasztást továbbító tűzoltó nem ismerős a környéken - mondta Balog László.

Utalt arra, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy egységes bevetés-irányítási rendszert vezet be, amelynek segítségével a leggyorsabban bevethető egységet lehet majd riasztani, azonban ez az új rendszer még nem kezdett el működni, a régi pedig már megszűnt. Nehezményezte azt is, hogy megszűnt az önkormányzati tűzoltóságok önálló működési területe. Míg korábban akkor mentek a hivatásosok segíteni az önkénteseknek, ha az ottani tűzoltásvezető ezt kérte, a mostani szabályozás szerint a hivatásos parancsnoknak mérlegelnie kell, kiszáll-e a helyszínre, egyes megyékben viszont ezt kötelezően meg kell tennie. Ilyenkor a hivatásosok ellenőrzik az önkéntesek munkáját, illetve átveszik a tűzoltás irányítását.

Ez a módszer erőket vonhat el más területekről, illetve gyorsíthatja az eszközök elhasználódását - fűzte hozzá a LÖTOSZ elnöke, akinek a tájékoztatása szerint tavaly csaknem 20 ezer káreseményt önállóan számoltak fel az önkéntes tűzoltóságok.

Balog László elmondta: az új finanszírozási rendszer szerint azok az önkormányzati tűzoltóságok részesülnek nagyobb állami támogatásban a 2 milliárd forintos idei keretből, amelyek távolabb helyezkednek el a nagyobb lélekszámú területeken található hivatásos tűzoltóságoktól, pedig a sűrűbben lakott térségekben gyakoribbak a tűzesetek.

Kitért arra, a törvény nem rendelkezik arról, hogyan kell meghatározni az önkormányzati tűzoltóságok állami normatív támogatásának mértékét. Jelenleg az állam feladatarányos finanszírozást biztosít, amelyet az önkormányzatok kötelesek kiegészíteni. Álláspontja szerint minden önkormányzati tűzoltóságnak mintegy 40-45 millió állami forintra lenne szüksége a működéshez, ami a jelenlegi keretet mintegy 800 millió forinttal növelné.

Forrás: MTI