Továbbra is megoszlanak a vélemények a budapesti kerületek jövőjéről. A Napi Gazdaság március 13-i cikkében megszólaltatott szakértők fele amellett érvel, hogy a jelenlegi 23 kerület helyett hét járási központ jöjjön létre. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azzal ért viszont egyet, hogy a járások határait a jelenlegi kerületekéhez igazítsák - mondta lapnak Gémesi György elnök.

Inkább politikai, semmint gazdasági vagy közigazgatási hozadéka lehet annak, ha a korábban célként kitűzött hét járási körzet helyett a jelenlegi kerületek számával megegyezően, 23 körzetet alakítanak ki Budapesten - nyilatkozta név nélkül a Napi Gazdaságnak egy szakértő. Szerinte egyébként sem lenne sok értelme Budapesten ennek a fajta, azaz a járási összpontosításnak, hacsak nem vonnak el a kerületektől a jelenleginél is több feladatot.

Fogarasi József nyugalmazott egyetemi oktató a járási felosztást támogatná a fővárosban. „Budapestnél nagyobb világvárosokban jóval kevesebb közigazgatási egység van, mégis minden megy magától" - mondta a szakértő. Fogarasi József szerint nagyjából három budai és három pesti ügyintézési egységgel, „közigazgatási szigettel" megoldható lenne a főváros működése, ez esetben a 2011-es önkormányzati törvény valóban reformjelleggel bírna. Az egyetemi oktató szerint a jelenleginél nagyobb egységek jelentős költségmegtakarításokat is eredményeznének, szakmailag sokkal inkább indokolt ez a felosztás, mint a szétaprózottsággal járó kerületi rendszer.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) azzal ért viszont egyet, hogy a járások határait a jelenlegi kerületekéhez igazítsák - mondta Gémesi György elnök. A MÖSZ vezetője a fővárosi kerületi polgármesterek lobbijával egyetértésben azzal érvel, hogy az állampolgároknak utazgatás nélkül, lakóhelyük közvetlen környezetében kellene elérniük a járási hivatalok szolgáltatásait. Annak ugyanis nincs értelme, hogy egy pestszentlőrinci vagy pestszentimrei embernek Kőbányára, egy békásmegyerinek pedig a Rózsadombra kelljen utaznia ügyei intézéséhez.

Gémesi György ugyanakkor sajnálja, hogy továbbra sem ismert az, milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz, hol, milyen eszközök és szakemberek állnak majd rendelkezésre. Gémesi hozzátette, hogy a járások létrehozásának időpontjához viszonyítva elkésett és előkészítetlen a jelenlegi állapotában a javaslat.

A budapesti kormánypárti lobbicsoport már a február eleji egri Fidesz-KDNP-frakcióülésen is jelezte, hogy a kerülethatárokhoz igazítanák a járásokat, és ragaszkodnának ahhoz, hogy ne hét, hanem 23 önálló járási hivatallal rendelkező körzet jöjjön létre. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter szerint a budapesti járási-körzeti-kerületi központokban ellátandó tevékenységeknek jelentős része nagyobb egységbe is szervezhető. Ahogyan például az adóhatóság vagy éppen a bíróságok nem kerületenként működnek, hanem több kerület alkot egy egységet, úgy a körzetek is több kerületet foghatnának össze. A tárcavezető közölte, az egyeztetések folyamatosak, a múlt hónap végén úgy vélte, a tervezet akár március első hetében, de legkésőbb a hónap közepén, végén a parlament elé kerülhet.

A meglebegtetett határidőt reálisnak tartja a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Nagy Gábor Tamás elnök szerint a hónap második felében benyújthatják az országgyűlésnek a koncepciót. A járások kerületi határokhoz igazítása egy jól bevált rendszer további működését tenné lehetővé, amely néhány feladatot központosít, néhányat meghagy az önkormányzatok hatáskörében, így biztosítva azt, hogy az új struktúra ne kerüljön egy fillérrel se többe, mint a meglévő.

Az I. kerületi polgármester szerint a járások kialakítása éppen a kategória határait feszítette volna szét, hiszen egy járásba - az 1930-as és 1960-as évek gyakorlata szerint - optimálisan 60 ezer ember tartozik. Ezzel szemben az egyes kerületek átlaglakossága 80 ezer. A kerületi határokat megtartva, bizonyos feladatkörök kormányhivatal alá történő rendezésével viszont egy meglévő apparátus dolgozhat egy meglévő intézményrendszerben úgy, hogy a járulékos költségek nőnének.

Forrás: Napi Gazdaság