A mindennapi testnevelés bevezetését érintő jelenlegi gyakorlatok bemutatására s az ezzel kapcsolatos észrevételek, vélemények ütköztetésére országos konferenciát szervez Magyar Önkormányzatok Szövetsége „A mindennapos testnevelés bevezetésének legjobb gyakorlatai" címmel március 6-án, Gödöllőn. A sokakat foglalkoztató kérdésről Parti Zoltánnal és Rózsa Józseffel, a mindennapos testnevelés program gödöllői, illetve szolnoki koordinátorával beszélgettünk.

A gödöllői példa

„A mindennapos testnevelés programját 1991-ben, Budapest XII. kerületében, a Diana Úti Általános Iskola és Gimnázium vezette be helyi tantervében, ahol az oktatás szervezésében és a saját források átcsoportosításával alakítottuk ki a fenntartásához szükséges feltételeket - ismerteti Parti Zoltán, a mindennapos testnevelés program gödöllői koordinátora. „A program egy következő helyi változatával megismerkedve, Gémesi György polgármester kezdeményezte egy Gödöllő iskoláira adaptált változat kidolgozását és bevezetését."

Az Edzéselvű Testnevelés Helyi Tantervét a 2011-2012. tanévben, egyedi programcsomagként vezették be a gödöllői önkormányzati fenntartású iskolákban, az 1-3. évfolyamok valamennyi tanulócsoportjában. Ez négy iskolában 36 tanulócsoportot érint, a városban tanulók harmadát. A 2012-2013. tanévben, a köznevelési törvénnyel összhangban, a törvényi kötelezettség és helyi felmenő ütemezés következtében az 1-5. évfolyamokon lesz általánosan heti öt testnevelés tanóra.

Mint Parti Zoltántól megtudtuk, a mindennapos testnevelés bevezetése a helyi tantervekben rögzített közismereti tantárgyak kötött óraszámai miatt egyelőre a délelőtti és a délutáni iskolai időben elosztva jelenik meg. A város testnevelés profilú iskolájában, a Hajós Alfréd Általános Iskolában pedig a korábbi helyi tanterv már eddig is biztosította az órarendben ezt az óratöbbletet, így itt csak a tartalmi kérdések területén jelentkezik az edzéselvek fokozott figyelembe vétele.

A városi sportegyesületek a program fejlesztésével párhuzamosan szövetséget hoztak létre, melynek programja összehangolódik az iskolai képesség-fejlesztési szakmai programokkal. Az egyesületek kompetenciával rendelkező szakemberei már a program első évében tanítanak a testnevelési órákon, s részt vesznek a délutáni szervezésű foglalkozásokon. A programcsomag írásos anyagát pedig a Magyar Kajak-Kenu Szövetség honlapjáról tudják a mai napig letölteni a résztvevők, az érdeklődők.

„A program lényegi eleme a képesség-fejlesztés eredményét követő és értékelő mérés is, az adatok adatbázisként történő elemzésével" - folytatja Parti Zoltán. „Elsődlegesen a résztvevők sportolási szokásait, sportágválasztását mértük fel, még a program megindulása előtti 2010-2011. tanév végén. A program során ebből az induló adatból kívánjuk megállapítani a sportágak általi energetikai lefedettséget, a sportágválasztási szokások alakulását, illetve a mindennapos testnevelés iskolai előretörésének kedvező hatásait a sportágválasztásra és a tehetségek kiválasztására". Az egyes képességek fejlődésének folyamatos mérése, követése pedig a program tartalmi kontrollját, az egyéni fejlődés követhetőségét, annak a résztvevők számára biztosított megismerhetőségét szolgálja.

„Ez a munka ebben a tanévben egy minden résztvevőre kiterjedő, iskolai keretekben is elvégezhető teljesítményméréssel kezdődik. Ennek az eredménye már a második tanév végén elemezhető lesz. A Diana Iskolában már bőven állnak rendelkezésre ilyen adatok, az eredmények szemléltetésére pedig elég csak az iskolában és annak sportegyesületében sportolókat, például Detre Diánát, Csipes Tamarát, Lóránt Pétert, illetve a Rudolf és a Verrasztó testvéreket említenem. Az iskola egykori tanulói közül sokan ma is hivatásszerűen dolgoznak a sport közelében, s az osztályokban nem találtunk egy idő múltán túlsúlyos tanulót, valamint a tanulmányi eredmények tekintetében is folyamatos, iskolai szintű eredményességet mérhettünk - ismerteti a programkoordinátor.

Hogy mennyiben változna mindez a most kialakult jó gyakorlat állami kézben? Parti Zoltán véleménye szerint a fenntartótól soha nem függnek a kondicionális képességek fejlesztésének módszertani követelményei. Nincs külön állami és önkormányzati egészséges gyerek. Nincs állami és önkormányzati sportoló, nincs kétféle kondíció sem. Úgy látszik a jogalkotás, a kormányzati szándék egybeesik a mindennapos testnevelés rendszerbe történő emelésével.

„A fenntartásból jogilag és pénzügyi források tekintetében kiszoruló önkormányzat azonban problémát jelent a korábban megkezdett programok folytatása tekintetében. Nem világos, hogy a sport általi nevelés pedagógiai munkájához szükséges infrastruktúra, az egyesületekben felhalmozott szakmai tudás, a sporttól elválaszthatatlan versenyeztetés hogyan valósulhat meg, a korábbi önkormányzati érdekeltség fennmaradása nélkül, egy települési iskolában. A köznevelési törvényből megismert köznevelési szerződés intézménye, különösen az egyelőre még nem látható végrehajtási rendelkezések, fejlesztési pályázatok tartalmi kibontása, és az iskolára vonatkozó kerettanterv(ek) ismerete nélkül, jelenleg nem tekinthető valódi lehetőségnek, egy felelősen gondolkodó önkormányzat számára. Ugyanakkor lehet bármilyen tartalommal szabályozni egy ilyen fontos kérdést, az önkormányzatoknak az a felelőssége, hogy képviselje a lakosság érdekeit, soha nem fog megszűnni,amíg az önkormányzatiság létezik - zárja szavait parti Zoltán.

A szolnoki modell

A Megyei Jogú Városok közül elsőként Szolnokon vezették be koncepcionálisan a mindennapos testnevelés programot a 2001. szeptember 1-jén - ismerteti Rózsa József, a program szolnoki koordinátora. A bevezetés minden általános iskola 1-4. évfolyamának minden tanulóját - 10 intézmény 105 osztályának 3200 diákját - érintette. Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén a mindennapos testnevelés kizárólag a kötelező tanórai foglalkozások közötti, heti öt testnevelésóra keretében valósul meg, amiket más mozgásformákkal - edzéssel, tánccal, vagy egyéb sportfoglalkozásokkal - nem lehetett kiváltani.

„Hogy a szakmai kontroll is meglegyen, bevezettünk egy városi felmérő rendszert - folytatja a testnevelési szakember. „Ennek lényege, hogy az összes szolnoki 2-12. évfolyamos tanuló ősszel és tavasszal mérési próbákon vesz részt. A mért adatok bekerülnek az egyik informatikai iskolánkban létrehozott feldolgozó, értékelő rendszerbe, amelynek segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhető a diákok fizikai állapota. Az adatokat a gyerekek is megkapják, s mindenki egy, kifejezetten erre a célra készített, névre szóló füzetben vezeti saját eredményeit. Így nemcsak a visszacsatolás valósul meg, de egy kis egészséges versengés is kialakul az osztálytársak között."

A város a Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal elvégeztette a mindennapos testnevelés program szakmai tartalmának és megvalósulásának ellenőrzését, s minden tekintetben pozitív visszajelzéseket kaptak. Mindemellett a felmérő rendszer adatai is világosan tükrözik, hogy az elmúlt 11 év nem múlt el nyomtalanul.

A szolnoki mindennapos testnevelés program sajátossága, hogy annak részeként, minden iskola, minden első és másodikos tanulója kötelező, szervezett úszásoktatáson vesz részt, tanórai keretben, a Kanizsa Tivadar Városi Tanuszodában. Vagyis az önkormányzat ingyenesen megtanítja úszni a gyerekeket.- teszi hozzá Rózsa József.

A helyi sportegyesületek is kiveszik a részüket a szolnoki ifjúság testi-lelki egészségének megőrzésében, mégpedig a város két közoktatási típusú sportiskolájában, ahol elsősorban az atlétika, a labdarúgás és kosárlabda sportágak oktatásába kapcsolódnak be.

Rózsa József szerint fontos, hogy a mindennapos testnevelésnek játékos, örömszerző jellege is legyen, s hogy azoknak a gyerekeknek, akik a programban részt vettek, s megszerették a mozgást, lehetőségük legyen a későbbiekben is a sportolásra. Ennek érdekében a szolnoki önkormányzat igyekszik minél több intézményt, tömegsport rendezvényt, és szabadidős programot biztosítani.

„Hogy a közoktatás állami kézbe vétele milyen változásokat hoz, még nem lehet pontosan tudni - mondja Rózsa József -, annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt 15-20 évben a szolnoki önkormányzat nagyon jó gazdája igyekezett lenni a diáksportnak, a testnevelésnek, és utánpótlás-nevelési feladatokat is elvállalt. A mindennapos testnevelés program mellett ezt bizonyítja az 1993-ban alapított Szolnoki Utánpótlás-nevelési Központ, amely 10 szakosztályban 1000 sportolót nevel, és 2011-ben elnyerte a „Magyarország legeredményesebb sportiskolája" címet. Nem mellékesen az intézmény első igazgatója a jelenlegi polgármester, Szalay Ferenc volt.  Bízzunk benne, hogy ez a felépített érték az állam kezében is hasonlóan eredményesen működik majd."

MP