Hogyan vélekednek a körzetekről Pesten és Budán?
Ferencváros és Budafok-Tétény polgármestere is a kerületenkénti járási körzetek híve
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium járási koncepciójából a legnagyobb ellenállást a budapesti kerületek járási körzetekbe sorolása váltotta ki. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) is a kerületenként hozna létre járási körzeteket, s Navracsics Tibor közigazgatási miniszter is mutat már kompromisszumkészséget a kérdésben. Lapunk egy pesti és egy budai kerület polgármesterét kérdezte álláspontjáról.
Budapest IX. kerületét, Ferencvárost a KIM járási koncepciója - a VI., a VII. és a VIII. kerülettel együtt - az úgynevezett Belső-Pesti körzethez sorolta. Mint Dr. Bácskai Jánostól, Ferencváros polgármesterétől megtudtuk, a minisztériumtól kapott információk alapján ennél sokkal több nem is derül ki a tervezett, közel 250 ezer lakost tömörítő közigazgatási egységről. Mivel sem azt nem tudni még, hová tervezték a járási körzetközpontot, sem azt, hogy pontosan mely feladatok kerülnének oda, s melyek maradnának kerületi hatáskörben, nehéz lenne bármilyen konkrét észrevételt tenni.
Annyi azonban bizonyos - állapítja meg a BÖSZ álláspontjával teljes mértékben egyetértő ferencvárosi polgármester -, hogy a járások kialakításának koncepcionális elveiről szóló kormányhatározatban szerepelő „gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz", illetve a „a létező ügyintézési helyszínek megőrzése" szempontoknak egyértelműen az felelne meg leginkább, ha minden kerület önálló járási körzetet alkotna, s a polgármesteri hivatalokban eleve meglévő helyiségekben rendeznék be a járási hivatalokat.
Ez nem csak hatékony, gyors és takarékos, hanem a leginkább ügyfélbarát megoldás is lenne, hiszen ebben az esetben akárhogyan is osztanák meg a feladatokat a járási és az önkormányzati hivatal között, bárki, egy épületen belül el tudná intézni teendőit - zárja szavait Dr. Bácskai János.
Szabolcs Attila, Budapest XXII. kerülete, Budafok-Tétény polgármestereként nem tartja elegendőnek a Budapestre tervezett hét, esetleg nyolc járási körzet kialakítását. A budapesti kerületek többségénél ugyanis a lakosok száma eléri vagy jelentősen meghaladja az országosan egy járásra tervezett létszámot. Ezen kívül a kerületek jellege, történelmi múltja és hagyományai is indokolják, hogy külön egységként kezeljék őket, akkor is, ha ugyanannak a kormányhivatalnak a fennhatósága alatt vannak.
„Kimondottan érvényes ez az okmányiroda, az építéshatóság, az anyakönyvvezetés területén - sorolja Szabolcs Attila -, nem csak a szolgáltatások elérhetősége, hanem a hatósági munka jellege miatt is. Az építéshatósági területen a feladat szorosan összekapcsolódik a városrendezéssel, szabályozással. Nagyon fontos a két terület szakembereinek együttgondolkodása, összehangolt munkája. Nem vezet jóra, ha egymástól jogilag is és fizikailag is távol vannak. Itt ismét hivatkozom a kerületek közötti különbségekre."
„Az okmányiroda az a szolgáltató, ahol a polgárok leggyakrabban megfordulnak ügyeiket intézni. Nem támogatható, hogy lakóhelyüktől távol vehessék igénybe azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig is a kerületekben és kimagasló színvonalon értek el. Az anyakönyvvezetők egyik fontos feladata többek között az esketés és a honosítási kérelmek intézése. Sok állampolgár ragaszkodik ahhoz, hogy az esküvője lakóhelyén legyen. Az állampolgári esküt pedig a polgármester előtt kell letenni, ez is megköveteli az anyakönyvvezetővel való szoros munkakapcsolatot" - állapítja meg Budafok-Tétény polgármestere, hozzátéve, hogy még sok egyéb indokot is fel lehetne felsorolni, miért van szükség Budapesten a kerületi tagozódás megtartására.
MP