Nagykőrös lehet az a város, amely elsőként hagyhatja el Pest megyét, és csatlakozhat Bács-Kiskunhoz. A folyamat azonban ott is lassan halad. Czira Szabolcs polgármester még tavaly beszélt arról a Világgazdaságnak, hogy 2012 áprilisában tartanának népszavazást, most arról van szó a városban, hogy az idén még lehet referendumot tartani. A városban szinte biztosra veszi mindenki, hogy az elszakadás-pártiak kerülnének többségbe, ám az országos apátia kihathat a helyi népszavazásra is.

Nagykőrös sokkal inkább tartozik már Kecskemét tág vonzáskörzetébe, mint Budapestéhez. A polgármester szerint az infrastruktúra-fejlesztésre és a munkahelyteremtésre is jobbak a lehetőségek Dél-Alföld régióban, ezenkívül a budapesti agglomeráció sok forrást elszív a megye külsőbb területeitől. Szintén nehezen érthetőnek találta azt is, hogy Nagykőrösről tüdőszűrésre Törökbálintra kellett eljárni Kecskemét helyett.

Pest megye tavalyi válságos anyagi helyzete némileg elviselhetőbb lett azután, hogy ez év elejétől sok megyei intézmény átkerült az államhoz, de a korábbi nehéz idők így is megviselték a településeket. Szintén feszítő az a probléma, amely a megye sokszínűségéből adódik: a fővárosi agglomerációnak teljesen mások a nehézségei és a fejlesztési igényei, mint Cegléd, Nagykáta vagy éppen Szob kistérségének. Ezenkívül sokaknál szólhat a megyeváltás mellett az, hogy az európai uniós források elosztásánál Budapest és Pest megye egy egységnek számít, amely a szegényebb vidéki terület miatt kaphat több támogatást, a pénz nagy része viszont a fővárosba érkezik.

Úgy tudjuk, több település vezetői megosztottak az átjelentkezés kérdésében. Információink szerint a Nagykőrös melletti Kocsér az a hely, ahol a szomszéd város megyeváltása esetén szinte biztos lenne, hogy átmennének Bács-Kiskun megyébe. A Ceglédi kistérségben fekvő Jászkarajenőről pedig olyan információt kaptunk, hogy gondolkoznak a váltáson, ám a földrajzi okok miatt ott már nem Bács-Kiskun, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye lehet a cél.

Forrás: Világgazdaság